- a háború miatt a kis- és közép birtokos nemesség árutermelésbe kezd
-> bővítik a földjeiket
-> robotoltatják a parasztokat
-> 3 nyomásos gazdálkodás
-> külterjes gabonatermesztés
Háború után nincs gabonakereslet és az áru rossz, nem eladható.
M.o. Ny-on és ÉNY részén a nagybirtokos konjuktúra (gazdasági fellendülés) birtokát korszerűsítette. -> így terjed a vetőgép, vetésforgó, vaseke
Ezt nehezítette a tőkehiány, az marad versenyben aki tud korszerűsíteni.
Egy birtokos termény szint fölött -> a birtokos kiterjeszti majorságát
-> növekszik a robot szüksége, de nem vehető igénybe
-> nincs pénze
-> zsellér föld
2. Ipar és kereskedelem
Napóleoni háborúk idején -> kontinentális kereskedelem
-> új manufaktúrák alakulnak, de céhek is vannak
Osztrák-cseh ipar versenye rossz hatással van a tőkés manufaktúrára -> vámpolitika M.o-t az örökös tartomány piacává tette.
3. Társadalom ( differenciálódás-különbözés)
-nemesség : arisztokrácia 10%, középbirtokos nemes (ők változtatni akarnak), kisnemesek
- jobbágyság (parasztság): gazdag, közép, szegény, zsellér
-polgárság: kereskedők, céhmester, manufaktúra tulajdonosok
munkásság
értelmiség: ügyvédek, tanár, honoráciorok: értelmiségi, nem nemesi származású, reformok és a polgárosodás legelszántabb hívei
Parasztság
-telkes jobbágyok : felső rétege bekapcsolódik az árutermelésbe
és zsellérek: jó munkaerő forrás a zsellér, valamint jobbágytelek nélküli paraszt
Nemesség
-bocskoros nemes: 1-2 telken maga gazdálkodik, előjogai vannak, a legszegényebbek / kisnemes, hétszilvafás nemes, félsarkantyús nemes/
-középbirtokos nemes: eladósodott, de a megyékben övék volt a politikai hatalom, részt vehettek az o.gy-n
-arisztokrácia: birtok korszerűsítés, politikai hatalom, kormányszékek élén álltak, gazdasági hatalmuk volt
Polgárság, munkásság, értelmiség
- céhmesterek- feudalizmus fenntartása
- manufaktúra tulajdonos és kereskedők- a polgári átalakulás
- munkások (fejletlenek)- kevesen vannak
- polgárság (jelentős része nem magyar)
