Magyarország a II. Világháború idején

Magyarország háborúba sodródása

Teleki Pál eredeti célja: békés revízió és fegyveres semlegesség

1939. márc. Kárpátalja megszállása

1940. aug. 30. II. bécsi döntés: M.o. É-Erdélyt és Székelyföldet visszakapja, ahol 1,5 millió csak magyar

a németek döntenek erről -> saját erőből nem lesz revízió, a döntés nem elégítette ki a románokat, se a magyarokat, a változtatás igénye Németországhoz láncolta Magyarországot

1939. feb. M.o. csatlakozik az antikomintern paktumhoz

1939. ápr. kilépünk a Népszövetségből

1940. nov. csatlakozunk a HÁROM HATALMI EGYEZMÉNY-hez

1939. szept. semlegesség jele, nem engedi át Teleki a kassai vasútvonalat

1940. dec. 12. örök barátsági szerződést kötünk Jugoszláviával, mert kiutat jelentett volna a harapófogóból

Hitler lerohanja Jugoszláviát, segítséget kér Magyarországtól, feladjuk a fegyveres függetlenséget

Hitler cserébe elismeri a magyar Délvidéket, Bácska, Baranyai háromszög, Muraközt, (kb 1 millióból 40% magyar)

Horthy igent mond, Teleki ápr. 3-án öngyilkos lesz (politikája csődöt mondott)

1941. ápr. 11. M.o. megtámadja Jugoszláviát, magyar csapatok bevonulnak a délvidékre

(1941. jún. Német.o. megtámadja a Szovjetuniót, Románok csatlakoznak -> a magyarok félnek, hogy Hitler a románokat előnyben részesíti győzelem esetén)

1941. jún. 26. felségjelzés nélküli gépek lebombázzák Kassát, a magyar vezetés szovjet gépeknek tulajdonította

jún.27. Bárdossy László miniszterelnök bejelenti a hadi állapotot a Szovjetunióval

dec. Bárdossy hadat üzen az USA-nak, az USA 1942. jún viszonozta a választ

Magyarország a vonakodó szövetséges

A kormány célja: megakadályozni a háború ellenes megmozdulásokat

<->

antifasiszta erők (KMP, SZDP): a németekkel szembeni függetlenséget hangsúlyozták és a háborúból való kilépést

1942. feb. elején Magyar Történelmi Emlékbizottság alakul, háború ellenes tüntetéseket szerveznek

1941. aug. 8. III. zsidó törvény: megtiltja keresztény és zsidó közötti házasságot és a nemi kapcsolatot

Bárdossy László felmentése: a nagybirtokos, nagytőkés csoportok nyomására Horthy mondatja le, mert túl sok engedményt tett a németeknek pl. : 1942. jan. 250 ezer katona kiküldését ígéri meg

1942. márc. Kállay Miklós politikája

• eleinte folytatja elődje politikáját
• ápr. kiküldi a II. Magyar Hadsereget (250 ezer fő)
• támadást indít a függetlenségi mozgalom ellen, a Történelmi Emlékbizottság feloszlik
• új kötelezettséget a németek oldalán nem vállal (a zsidókat nem kell gettósítani, nem viselnek sárga csillagot)

Kállay hintapolitikája/ Kállay kettős

előzménye: a II. doni hadsereg (1943 elején) katasztrófája, 200 km frontszakaszt védtek a Don folyó mentén

szövetségesek: É-Afrika, szicíliai partraszállása

lényege: teljesíti a németeknek ígért kötelezettségeket, de újabbakat nem vállal, közben titkos tárgyalásokat folytat az angolszász hatalmakkal
1943. Isztambul előzetes fegyverszüneti tárgyalás

belpolitika: engedményeket tesz a bal oldalnak, pl. a pártok nagyobb szervezkedési szabadságot kapnak

1943. aug. Balatonszárszón nagy találkozót szerveznek baloldaliak, értelmiségik, a háború befejezéséről

Magyarország Német megszállása 1944. márc. 19.

MARGARÉTA hadművelet

oka: Kállay kormány hintapolitikája, a Vörös Hadsereg 1944. előretörése a balkáni front megmentési kísérlete

új miniszterelnök: SZTÓJAY DÖME (Horthy nevezi ki)

német megbízott teljhatalom: VEESENMAJER

Gazdasági következmények: a németek teljes kiszolgálása (hadi ipar), munkaszolgálatosok -> ingyen munkaerő

Katonai következménye: a hadsereg, a közlekedési útvonalak, repülőterek német ellenőrzése

Társadalmi következménye: a zsidók gettókba gyűjtése, majd deportálása, a vidéki zsidókat deportálták főleg, a budapestiek megúszták , mert Horthy leállította
a zsidó deportálások vezetője: EICHMANN

Politikai következménye:

• betiltják a baloldali lapokat, pártokat
• emigrálnak sokan
• 1944. máj. Magyar Front fasizmusellenes, a háborúból való kiugrást akarta
• 1944. okt. SZDP és a Kommunista párt egyesíti érdekeit és még fegyveres harcot is vállalnak

A nyugatiak Magyarországot a németek csatlósának tekintette.

Kiugrási kísérlet

1944. aug. 29. Sztójayt leváltja Horthy és LAKATOS GÉZA lesz a miniszterelnök -> készítse elő a háborúból való kilépést

előzménye: Románia kivált a háborúból, a Vörös Hadsereg egyre közelebb, kijutnak az Alföldre, a második frontot nem a Balkánon nyitják meg, így oda a szovjetek vonulnak be

1944. okt. 8. titkos fegyverszüneti megállapodást köt Horthy a szovjetekkel

okt. 15. Horthy beolvassa a rádióba kiáltványát, amelyben bejelenti, hogy kiugranak a háborúból

-a harcoló egységek nem kaptak egyértelmű utasítást, nem nyitották meg a frontot az oroszok előtt

1944. okt. 16. Horthy visszavonja kiáltványát, kinevezi Szálasi Ferencet, Horthy lemond,

A nyilas rémuralom időszaka

Szálasi a nemzetvezető egyesítette a miniszterelnöki és államfői hatalmat , erre az időszakra az anarchia és a terror a legjellemzőbb.

célja: az állam totális hadbavetése, az ország gazdasági kifosztása, zsidók deportálása

Létezett magyar ellenállás, kisebb partizán alakulatok, de jelentős változást nem értek el.

Szovjetek hadműveletei

1. Tiszántúl/ Debreceni hadművelet -tankcsata, alföldi páncéloscsata, 1944. okt.

2. Duna-Tisza köze, Dunántúl K-i fele, Bp. elfoglalása, 1945. feb.13. Buda bevétele

3. 1945. feb. 13-ápr. 13. Dunántúli hadművelet , de a szovjet hadijelentés szerint ápr. 4.