2012. augusztus 12., vasárnap

13. A szóalkotás lehetőségei: szóképzés, szóösszetétel és egyéb szóalkotási módok

- A nyelv változása legnyilvánvalóbb és legnagyobb mértékben a szókincsben mutatkozik meg. Az új szavak nagy része a szóalkotás különféle módjaival keletkezik, a már meglévő szavak, szóelemek felhasználásával hoz létre új szavakat.

- A szóképzés:

  • úgy jön létre a szó, hogy egy szótőhöz különféle képzők járulnak
  • megváltoztatja a jelentését
  • a szóalkotási mód eredménye a képzett szó
  • alapszó + képző = képzett szó + képző = továbbképzett szó
  • a képzett szó szófaja megegyezhet az alapszóéval, de el is térhet tőle
  • a képzett szó szófaja szerint beszélhetünk igeképzésről és névszóképzésről

- A szóösszetétel:

  • új jelentés kifejezésére a nyelvben már meglévő elemeket használunk fel: két szót- mint elő- és utótagot- kapcsolhatunk össze
  • előtag + utótag = összetett szó + még egy szó = többszörösen összetett szó
  • jelentése: eltér az összetevő tagok jelentésétől , vagy éppenséggel egészen távol esik tőlük, illetve több régi keletű szóban már elhomályosultnak érezzük az elő- és utótagot
  • szófaját az utótag határozza meg



  • Mellérendelő összetétel: tagjai egyenrangúak, azonos szófajúak, ellentétes vagy hasonló jelentésűek. Típusai: 
    • két önálló szó összekapcsolódása: jobbra-balra
    • szóismétlés, kettőzés: egy-egy , más-más 
    • ikerszók: csigabiga, limlom



  • Alárendelő összetétel: tagjai sokszor különböző szófajúak, az előtag az utótagnak valamilyen bővítménye. Mondatbeli összefüggés alapján, illetve mondatbeli előzmény nélkül is keletkezhetnek. Típusai: 
    • alanyos összetétel: molyrágta
    • tárgyas összetétel
    • határozós összetétel
    • jelzős összetétel
    • jelentéssűrítő
    • birtokos: ablaküvege



  • Mozaikszó -alkotás:
    • betűszók: a szavak kezdőbetűiből jönnek létre (MÁV)
    • szóösszevonás: a szavak egy-egy darabjából jönnek létre


  • Szórövidülés
  • Szóalakvegyülés
  • Szóelvonás: Malév
  • Ragszilárdulás