- A szóképzés:
- úgy jön létre a szó, hogy egy szótőhöz különféle képzők járulnak
- megváltoztatja a jelentését
- a szóalkotási mód eredménye a képzett szó
- alapszó + képző = képzett szó + képző = továbbképzett szó
- a képzett szó szófaja megegyezhet az alapszóéval, de el is térhet tőle
- a képzett szó szófaja szerint beszélhetünk igeképzésről és névszóképzésről
- A szóösszetétel:
- új jelentés kifejezésére a nyelvben már meglévő elemeket használunk fel: két szót- mint elő- és utótagot- kapcsolhatunk össze
- előtag + utótag = összetett szó + még egy szó = többszörösen összetett szó
- jelentése: eltér az összetevő tagok jelentésétől , vagy éppenséggel egészen távol esik tőlük, illetve több régi keletű szóban már elhomályosultnak érezzük az elő- és utótagot
- szófaját az utótag határozza meg
- Mellérendelő összetétel: tagjai egyenrangúak, azonos szófajúak, ellentétes vagy hasonló jelentésűek. Típusai:
- két önálló szó összekapcsolódása: jobbra-balra
- szóismétlés, kettőzés: egy-egy , más-más
- ikerszók: csigabiga, limlom
- Alárendelő összetétel: tagjai sokszor különböző szófajúak, az előtag az utótagnak valamilyen bővítménye. Mondatbeli összefüggés alapján, illetve mondatbeli előzmény nélkül is keletkezhetnek. Típusai:
- alanyos összetétel: molyrágta
- tárgyas összetétel
- határozós összetétel
- jelzős összetétel
- jelentéssűrítő
- birtokos: ablaküvege
- Mozaikszó -alkotás:
- betűszók: a szavak kezdőbetűiből jönnek létre (MÁV)
- szóösszevonás: a szavak egy-egy darabjából jönnek létre
- Szórövidülés
- Szóalakvegyülés
- Szóelvonás: Malév
- Ragszilárdulás
