A kőzetburok felépítése, a kőzetlemezek mozgása
A Föld felépítése belülről kifelé haladva:
-belső mag (szilárd Ni, Fe)
-külső mag (folyékony)
- földköpeny
-földkéreg
A különböző rétegek között gömbhéjak találhatók. A kőzetburok a Föld sugarához mérten a legvékonyabb réteg, de a legnagyobb pontossággal feltárt és
kutatott rész. Vastagsága 25-40 km (szárazföldeknél vastagabb, óceánoknál vékonyabb).
Részei
-sziálréteg: felső része gránitos (szárazföldi), szilíciumban és alumíniumban gazdag kőzet, savanyú magmás, üledékes (medencéknél vékonyabb,
hegységeknél vastagabb 45-80 km).- szinnaréteg: gabro vagy bazaltréteg, szilíciumban szegény, de fémekben gazdag (bázisos), főleg óceánoknál található
(óceánoknál vastagabb, hegységeknél vékonyabb).
A kéreg és a köpenwww.antiskola.euy között egy vonal található: MOHOROVICIC, mely mind fizikai és kémiai tulajdonságában eltérő.
A kőzetburok (litoszféra) szárazföldeknél vastagabb (70-100 km), óceánoknál vékonyabb (50 km).
A kőzetburok kőzetlemezekből áll (8 nagyobb, több kisebb). Ezek a lemezek elmozdulnak (Wegetier elmozdulás), ez okozza a kontinensek vándorlását.
Lemezek
- csak szárazföldi (Arab, Kis-Ázsiai, iráni),
-csak óceáni (Fülöp, Nazca, Karib),
-kevert lemez (Afrikai).
Az asztenoszféra a kőzetburok alsó határától (100 km) a mezoszféráig (középső köpenyig) terjed. Olvadt, képlékeny anyagokból áll.
Jellemzője: lassan áramló, de hirtelen behatásokra szilárd anyagként viselkedik. A magmaáramlás vízszintes áramlásai mozgatják a kőzetlemezeket
(sodró hatást gyakorolva), melyek ide merülnek, vagy feltolják, vagy süllyesztik.
Mozgások fajtái
-távolodók: hátságok mentén (óceáni),
-közeledők: mélytengeri árkoknál,
-elnyíródó vagy egymás mellett elcsúszó: Szent-András vonal
