2009. május 22., péntek

Légkör és szerkezete

A LÉGKÖR SZERKEZETE:


-Troposzféra: 10-12km vastag, a légkör legfontosabb tartománya, időjárási jelenségek, hőmérséklet a Föld felszínétől távolodva csökken, itt olyan -56°C van.
-Sztratoszféra: 11-50km közötti magasságban van, hőm. emelkedik, ózonréteg, ami a nap ibolyántúli sugárzásának hatására közönséges oxigéngázból keletkezik
-Mezoszféra: a hőm. csökken, itt égnek el a Föld felé tartó meteorok, légkör leghidegebb része.
-Termoszféra: magas hőm., elektromos töltésű részecskékből

A NAP SUGÁRZÁSA: Napból érkező sugárzás fele éri el a Föld felszínét
-részben visszaverődik a világűrbe
-vagy a légkörben nyelődik el
-vagy a vízgőz és CO2 nyeli el- szórt sugárzás, vagyis a nappali világosság.
-hővisszatartó tul: üvegházhatás.

Levegő: felszín közvetítésével alulról melegszik fel. Felmelegedés függ:
-beesési szög-napi és évi hőmérsékletjárás
-felszín anyagi minősége-ALBEDO (sugárzás-visszaverő képesség) hatás
-besugárzás ideje-napfénytartam
A tényleges hőm. Függ az érkező légtömegektől is
Minél nagyobb földfelszínnel bezárt hajlásszöge, annál több energia jut a földfelszín ugyanakkora területére.
-Lejtőkitettség: melyik égtáj felé tekint a lejtő
-Napfénytartam: napsugárzás időtartama
Felszín jellege, anyaga, növényborítottsága azonos sugármennyiség mellett is eltérő felmelegedést okoz.
(Tengerek – lassabban, tartósabban, Szárazföld – gyorsan, erősebben)

LÉG-TENGERÁRAMLÁSOK, FRONTOK: Légkör anyaga, a levegő állandó mozgásban van.
-Légáramlatok, tengeráramlások: egy adott helyre érkező hőmennyiséget tovaszállítják.
-Hidegfront: hideg levegő érkezik ék alakban- meleget felemeli- rövid intenzív csapadék.
-Melegfront: meleg levegő érkezik, ferdén rásiklik a nehezebb hidegre- tartós lassú csapadék, okklúziós front: hideg utolér egy melegfrontot
meleg levegő teljesen magasba szorul- hosszú csapadék, először lassú, majd intenzív esővel.

IDŐJÁRÁS ELEMEI:


-Idő: adott helyen a légkör pillanatnyi fizikai állapota
-Időjárás: egymást váltó pillanatnyi állapotok egy adott helyen néhány óra vagy nap alatt lejátszódó változása.
-Éghajlat: adott helyi időjárásnak hosszabb időszak alatt megfigyelhető eseményeiből kialakuló rendszere.

Időjárási elemek: hőmérséklet, légnyomás, szél, vízgőztartalom, csapadék. Egyben éghajlati elemek is. Az időjárási, illetve éghajlati elemek a környezettel é
s egymással bonyolult kölcsönhatásban álló rendszert alkotnak, (Meteorológia – légkörtan; Klimatológia – éghajlattan)
-Napsütés: napfénytartam, 1 év alatt órában vagy a lehetséges %-ában.
-Hőmérséklet: levegő hőmérséklete 2m magasságban, árnyékban.
Napi 4 mérés- napi, havi, év khőm, hőingás, k hőingás, változékonyság, izotermák. FÜGG:
-be-kisugárzás egyenlege+hőadvekció---szabályos napi, évi menet + törések Hőmérséklet napi járása bizonyos késéssel követi a Nap látszólagos járását.
- Izoterma vonal: egyenlő hőmérsékletű pontokat összekötő görbe.

LÉGNYOMÁS: Az atmoszféra tömege a nehézségi erő hatására nyomóerőt gyakorol a testekre. (hPa a mérték1sége).
-Tenger szintjében mért légnyomás 1013 cm magas vízoszlop nyomásával egyenlő. (=1013hPa)
-Légkörben felfelé --- csökken a légnyomás.

-Izobár: azonos légnyomású pontokat összekötő görbék.

HŐMÉRSÉKLET & LÉGNYOMÁS fordított arányban áll egymással. (Felmelegedő levegő kitágul, térfogata megnő, és a kevésbé felmelegedett légtömeget
kiszorítja a környékéről.- légnyomás csökken.)
SZÉL: 2 szomszédos területen a levegő eltérő mértékű felmelegedése miatt légnyomáskülönbség.
-Légnyomáskülönbség kiegyenlítésére—légáramlás, légkörzés indul meg, levegő magas nyomású helyről alacsonyabb felé áramlik. (nevük ahonnan fújnak)
-Sebességük m/s (Beaufort-skála) Keletkezése:
-Bárikus grádiens: magas légnyomás felől az alacsony felé mutató eről—légmozgás, kis távolságon ez helyi szelek (parti, hegyi-völgyi, erdei, stb…)
-Coriolis erő: Föld forgásából eredő eltérítő erő. Szelek irányát is befolyásolja- geosztrofikus szél (grádiensre merőlegesen fúj tartósan—
nevezetes nagy szelek)
!!! Egyenlítő térségéből az északi féltekén északnak induló légtömegnél a légtömeg a magasabb kerületi sebességű helyről
halad a kisebb kerültei sebességű hely felé. A forgó rendszerhez képest mozgást végző légtömeg útja során –tehetetlensége révén-
megőrzi kiindulási pontja kerültei sebességét, így eredeti irányához képest jobb kéz elé tér el. !!!
- A szél az izobárokkal közel párhuzamosan fúj.
- Széltörvény: ha az északi féltekén háttal állunk a szélnek, az alacsony nyomású terület tőlünk balra esik.


PÁRATARTALOM: abszolút-nedvesség g/cm3-ben, hőmérséklet változásával változik.