területet négy évszak jellemzi. Az évi középhőmérséklet 0-20 fok között alakul.
A csapadék mennyisége és az évi hőingás változatosabb, előbbi 0-2000 mm, utóbbi 10-70 fok is lehet.
3 öv különíthető el:
- meleg mérsékelt
- valódi mérsékelt
- hideg mérsékelt öv
Az öveken belül több különböző éghajlatot lehet elkülöníteni:
I. Meleg mérsékelt öv:
a) Mediterrán éghajlat: Nyáron a passzát leszálló ága tolódik fölé, ezért sivatagi jellegű ilyenkor az időjárás.
A nyár forró és száraz emiatt. Ősszel a nyugati szelek veszik át az uralmat, ettől kezdve enyhe és csapadékos az éghajlat.
Mediterrán az éghajlat a kontinensek nyugati partján, a 20-30. szélességi fokok között (pl. Földköz-tenger partvidéke, Kalifornia).
A talaj általában gesztenyebarna, mészköves területeken a vörös színű terra rossa. Természetes növényzete a keménylombú és babérerdő,
ezek helyét kiirtásukkor gyakran örökzöld szúrós cserjék vették át.
b) Monszun éghajlat (szubtrópusi): Kialakulását a szárazföld és az óceán eltérő felmelegedésének köszönheti. Lásd: Szelek c. tétel.
A nyár emiatt meleg és csapadékos a tél hideg és száraz. A szárazföldek keleti oldalára jellemző (Dél-Kína, Florida). Talaja vörös és sárgaföldek,
természetes növényzete a babérlombú erdő.
II. Valódi mérsékelt öv:
Az éghajlatot a nyugatról fújó szelek és az általuk hajtott ciklonok határozzák meg. Ahogy a kontinens belseje felé gyengül a ciklon,
úgy lesz kevesebb a csapadék, hidegebb a tél és melegebb a nyár. Emiatt az éghajlatok nyugatról keletre követik egymást.
a) Óceáni éghajlat: Rendkívül kiegyenlített, kicsi az évi hőingás és a csapadék eloszlása is egyenletes az év folyamán. A csapadékmennyiség
1000-1500 mm évente. A talaj barna erdőtalaj. Természetes növényzete a lombhullató erdő, elsősorban bükkösök.
b) Mérsékelten szárazföldi területek: Az évi hőingás növekszik, a csapadékmennyiség 500mm körülire csökken és egyre inkább nyár elején esik.
A talaj továbbra is barna erdőtalaj, a természetes növényzet a lombhullató erdő, de elsősorban tölgyesek.
c) Szárazföldi éghajlat: Az évi hőingás tovább nő, eléri a 30 fokot. A csapadékmennyiség egészen 300 mm-ig csökken. A talaj feketeföld,
ami a legjobb termőtalajnak számít. Természetes növényzete a füves puszta, ezt Eurázsiában sztyeppnek, Dél-Amerikában pampának,
Észak-Amerikában prérinek hívják.
d) Szélsőségesen szárazföldi területek: Az évi hőingás elérheti a 40-50 fokot. Ez zord telet és forró nyarat jelent. A csapadék mennyisége
200 mm alá csökken és szeszélyes eloszlásúvá válik. Ez a sivatagok világa, ezért a talaj és a növényzet már csak foltokban vagy egyáltalán nem fejlődik ki.
III: Hideg mérsékelt öv (tajga): Hosszú és zord tél (6-9 hónap) és rövid viszonylag meleg nyár jellemzi. A csapadék nem túl sok, de elegendő mivel
a hosszú tél alatt kicsi a párolgás , és a fagyott talaj miatt a beszivárgás is.
