A trópusi övezeten belül az évi középhőmérséklet mindenütt meghaladja a 20 fokot, a napi hőingás pedig nagyobb, mint az évi.
Az övezeten belül az övek kijelölése éppen ezért nem a hőmérséklet, hanem a csapadékmennyiség alapján történik.
Az övezet az északi és a déli szélesség 30. foka között helyezkedik el. Három övet és egy vidéket különíthetünk el.
- egyenlítői öv
- átmeneti öv
- térítői öv
- monszun vidék
1) Egyenlítői öv: egyetlen csapadékos, forró, párás évszak jellemzi. Az évi középhőmérséklet 25 fok, az évi hőingás 2 fok, a napi 10 fok körül van.
Egy nap jellemző menete: A reggelek derültek, nagyon gyors a felmelegedés. Az erős felmelegedés miatt már délelőtt gomolyfelhők képződnek,
ezek délutánra zivatarfelhővé alakulnak. A felhőszakadások az éjjel folyamán fokozatosan megszűnnek, az ég kiderül.
A meleg és a sok csapadék miatt erős a mállás. A vastag talajrétegben humusz nagyon kevés van, mert a sok csapadék gyorsan a mélybe mosódik.
A talaj ezért tápanyagokban szegény trópusi vörösföld. A természetes növényzet a trópusi esőerdő. Ez rendkívül gazdag fajokban, jellemző a fényért való harc.
A három lombkoronaszint mellett a liánok és a fánlakó növények is a fényért való harchoz alkalmazkodtak.
2) Átmeneti öv: A nap merőleges delelésének vándorlása miatt ez a terület nem kap folyamatosan csapadékot, ezért egy csapadékos és egy száraz
évszak alakult ki. A csapadékos évszak hossza az egyenlítő felől távolodva 9-10 hónapról 2 hónapra csökken, miközben nő a napi és az évi hőingás is.
A csapadék mennyisége 2000-ről 300 mm-re csökken. A talaj egyre sötétebb és jobb minőségű a csapadék csökkenésével, mert egyre kevésbé mosódik ki a
tápanyag. A növényzet is fokozatosan változik, az egyenlítőhöz közelebb még erdős szavanna van, aztán a fák fokozatosan ritkulnak és előbb cserjés,
majd füves szavanna következik.
3) Térítői öv: A csapadék mennyisége már 250 mm alatt van, eloszlása pedig szeszélyes. Itt a legnagyobb az évi és napi hőingás az övezeten belül. Talaj nem,
vagy csak foltokban alakul ki, tápanyagtartalma csekély. A növényzet a szárazsághoz alkalmazkodott és nem összefüggő.
4) Trópusi monszunvidékek: éghajlata és csapadékeloszlása az átmeneti övéhez hasonló, csapadékmennyisége viszont nagyon változatos.
Elsősorban a domborzattól függ, ahol a párás légtömegek hegyeknek ütköznek, ott a 10000 mm-t is meghaladhatja. Növényzete a monszunerdő,
ami nedvesebb területeken az esőerdőhöz, szárazabb részeken az erdős szavannákhoz hasonlít.
