2012. február 5., vasárnap

Esszéirás, érvelés, érvek

http://magyarsuli.freeblog.hu/archives/2007/04/22/Esszeiras_erveles_ervek/

Esszéírás

Értekezés, melynek feladata az elemzés és meggyőzés.

  1. Deduktív módszer
    A dolgozat elején kimondasz egy állítást, majd az egész dolgozat arról szól, hogy érvekkel alátámasztod.
  2. Induktív módszer
    Tények elemzése után jut el a következtetésre

è Elején kell eldönteni, hogy a deduktív vagy az induktív módszert használjuk.

A dolgozat szerkezete

  1. Bevezetés
    Meg kell jelölni, elő kell készíteni a témát. Nem lehet flegmán venni.
  2. Tárgyalás
    Érvek felsorakoztatása, szigorú logikai rendben kell felépíteni.
  3. Befejezés
    Összegzés, pontosan le kell írni, hogy mit gondolsz, az elemzésből levont következtetés, az állítás megerősítése.

Alapfeltétele: a gondosan megtervezett Gondolatmenet és a vázlat.

Novella - és regényelemzés

  1. A mű keletkezésének háttere és körülményei
    - történelmi
    - társadalmi
    - politikai
    - életrajzi
  2. Téma kibontása
    Kulcsmozzanat, a téma az a kérdéskör, amiről a mű szól. Mi az, amit közölni szeretne az író? A cselekmény eszköze, formai eleme, a mondanivaló hordozója.
  3. Cselekmény ismertetése
    E nélkül nem lehet boncolgatni a művet. Nem lehet bőbeszédű, és nem helyettesíti az elemzést. Az arányokra figyelni kell. A cselekmény részleteket fel kell használni az elemzésben.
  4. Szerkezet
    Általában a cselekmény egyenes vonalú időrendben halad a végkifejlet felé. Előfordulhat az is, hogy az időrend felborul, vagy az idő és tér kezelése szabaddá válik, mozaikokból állhat.
  5. Jellemek
    Különböző eszközökkel jellemezheti hőseit
    - a szerző maga is jellemezheti
    - elmondathatja más szereplővel
    - beszélteti és cselekedteti őket
    - statikus jellemek: nem fejlődnek, nem változnak
    - pozitív, negatív hősök
    - antihősök: csak sodródnak a világban, megtörténnek velük a dolgok, de nem több.
    - a szereplőket rendszerbe sorolja
  6. Konfliktusok feltárása
    - oka
    - kifejlődése
    - kirobbanása
    - megoldása
  7. Eszme
    A művel az írónak mondanivalója van a világnak. MOST mit mondd neked a mű eszméje. Milyen eszméket vonultat fel? -> az eszméket, és az eszmék jelentés rétegeit fejtjük meg.

Lírai művel elemzése megadott szempont szerint

1. El kell olvasni a művet alaposan, és értelmezni a feladatot (ha nem írják ki pl., hogy adj címet a dolgozatnak, akkor tilos!)

2. Minden esetben piszkozatot kell írni!

3. Fel kell jegyezni, és alá kell húzni, hogy mik a kérdések

4. Fel kell idézni, hogy mit tudsz a költőről, és mit tudsz a korról, amiben élt. A kortársak nagy hatásai.

5. Figyelmesen elolvasni a költeményt, időt hagyni a megértésére, Megtalálni az alapvető üzenetet, a szükséges elemeket feljegyezni.

6. Újra elolvasni a verset, de most úgy, hogy csak a feladatra koncentrálsz. Feljegyezni a válaszokat.

7. A gondolatmenet elkészítése, Vázlatot írni deduktív vagy induktív módon.

8. A szöveg kidolgozása

Bevezetés -> Meg kell jelölni, elő kell vezetni a témát.

Mutassa be az írót, és vezesse be a témát.

Tárgyalás -> érvek felsorakoztatása, deduktív/induktív szigorú tartása

Kifejtése a gondolatmenetnek

Befejezés -> összegzés, állítás megerősítése, következtetés, tanulság levonása

A tétel címére adott összegző válasz megadása.

A bekezdések között legyen logikai kapcsolat. Érdemes idézetekkel tarkítani, de nem szabad túlzásba vinni.

Az érvelő fogalmazás

Szövegrészlet alapján:

è Értelmezni

è Végig kell gondolni, mivel értesz egyet és mivel nem

è Más oldalakról való megközelítése a témának

è Ha kérdésre kell válaszolni, akkor állító és cáfoló választ is adni magadban, melyikkel értesz jobban egyet.

Tételmondat

è Elfogadod, vagy cáfolod.

è Össze kell gyűjteni kulcsszavakban az érveket.

è Válogatni kell az érvek között: melyik erősebb, melyik gyengébb. Rangsor felállítása.

è Meg kell tervezni, hogyan haladunk, erősebbtől a gyengéd érvekig, vagy gyengébb érvektől az erősebbekig.

è Érdemes hatásos kérdéssel, kijelentéssel, felvetéssel indítani.

è Többféle érvelési mód és érvelési típus alkalmazása

è Saját példa bele vétele

è Egyszerűen, világosan kell megfogalmazni a véleményt.

è A legjobb, ha saját magadat megcáfolod, és erre érvelsz vissza.

è Többféle stíluseszköz alkalmazása

è Problémafelvető kérdés feltevése

è Érdemes összefoglalni az érveket

è Zárógondolat, lehet problémafelvetés, mellyel egy újabb ehhez kapcsolódó problémára irányítod rá a figyelmet, vagy egy idézettel, frappáns mondattal is lehet zárni.

Szerkezete:

è Bevezetés
A probléma felvetése, téma megjelölés

è Tárgyalás
a vélemény megfogalmazása, a tétel fontosabb fogalmainak értelmezése. A vélemény bizonyítása példákkal, érvekkel. A saját vélemény megerősítése, ha a gondolatmenet megkívánja, akkor az ellenvélemény cáfolata.

è Befejezés
Összegzés, a téma továbbgondolása, érzelmi zárás.

Érv: olyan megállapítás vagy körülmény, amellyel véleményünk igazságát bizonyítjuk. Legfontosabb rész a tétel, vagyis az a megállapítás, amely valamilyen következtetést fogalmaz meg. Ennek előzményét, magyarázatát tartalmazza a bizonyíték. A bizonyítékot és a tételt összekötő logikai láncszem az ún. összekötőelem.

Az érvelés fajtái

  1. Meghatározásból levezetett
    Pontosan meghatározzuk a fogalmat. Felcserélhető a fogalommal, anélkül, hogy félreértést okozna.
    - Be kell sorolni egy tágabb fogalomkörbe. Pl. „a víz olyan folyadék”
    - Meg kell keresni azokat a jegyeket, amelyek a fogalomkör többi elemétől megkülönböztetik. Pl.„a víz olyan folyadék, ami átlátszó, színtelen és szagtalan.”
  2. ok-okozati összefüggésekből származó
    A következményeket kiváltó okok taglalása, az okok részletes feltárása szükséges. Hibás dolog egy okra visszavezetni.
  3. Körülményekből levezetett
    Rossz cselekedeteinket szeretnénk megmagyarázni egyoldalúan. Pl. „Nem volt más választásom.”
  4. Összehasonlításon alapuló érv
    Hatásos, ha képszerű összehasonlítást vagy megjelenítést alkalmazunk. Alapja lehet egy metafora/hasonlat. Megalapozottnak kell lenni.
  5. Ellentéten alapuló
    a tétel ellentétét kell bizonyítani.
    pl.: Tétel: „Egészségesnek lenni jó”
    Biz.: „Betegnek lenni rossz.”
  6. Általános- egyes elvén alapuló érv
    általánosra hivatkozó érv, ha mindenkire igaz, akkor az egyénre is.
  7. Valószínűségen alapuló
    Alapja egy olyan megfigyelés, tapasztalat, megállapítás, amit a többség igaznak vél és elfogad.
  8. Bizonyítékokból származtatott
    Kiinduló pontja
    - tény
    - statisztikai adat
    - kutatási eredmény
    - összegző jelentés
    - tekintélyre való hivatkozás
    Kizárólag megbízható forrásból származó adatot használhatunk.

Érvelés módszerei, elrendezése

Cél: meggyőző, hatásos érvrendszer felállítása
módszerei:

    • 1 erős érvre épülő érvelés
    • Fokozásos érvelés, a gyenge érvet elsőnek, az ütőst a végére
    • Lejtéses érvelés: az erős érvet elsőnek, a gyengét a végére
    • Dedukció, indukció