Nagy Imre első miniszterelnöksége
-1953-ban meghalt Sztálin. Utódja Hroscsov enyhülési politikája Magyarországon is hatott. Hruscsov célja: a terror enyhítése, az életszínvonal javítása.
- Szovjet nyomásra Rákosi helyett Nagy Imre lett a miniszterelnök (Rákosi pártfőtitkár maradt).
-Nagy Imre a kommunista diktatúra demokratizálásával és a tervgazdaság ésszerűségével próbálkozott (1953-55 új szakasz politikája):
- Növelte az országgyűlés szerepét.
- Felülvizsgáltatta a koncepciós pereket, és rehabilitáltak több elítéltek, pl. Kádár Jánost.
- Visszafogta a nehézipari és közlekedési beruházásokat (pl. metróépítés).
- Megszüntette a kuláklistákat, és leállította az erőszakos kollektivizálást.
- 1955-ben Rákosi elérte Nagy Imre leváltását, a miniszterelnök Hegedűs András lett.
oka: Nagy Imre túl messzire ment, illetve Moszkvában politikai irányváltás történik (1955)
A forradalom előzményei
-1956-ban Hruscsov újból élesen szembefordult a sztálinizmussal (a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusán), és ez meggyengítette Rákosi pozícióját:
- Az MDP főtitkára Gerő Ernő lett, Rákosi ezzel megbukott.
-A diktatúra enyhülésének következtében felerősödtek a kritikai hangok:
- Több értelmiségi csoport Nagy Imre újbóli miniszterelnökségét támogatta (pl. a Petőfi-kör vagy az Irodalmi Újság).
- Szegeden megalakult az első független ifjúsági szervezet, majd hamarosan a többi egyetemi szervezettel létrehozták a MEFESZ-t (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége).
- Október 6-án újratemették a rehabilitált Rajk Lászlót. Különös módon a diktatúra egyik kiépítője vált mártírrá, temetése a rendszer elleni tiltakozásnak számított.
-Lengyelországban is rendszerellenes megmozdulásokra került sor, és fennállt a szovjet beavatkozás veszélye:
- Ezért a magyar egyetemisták október 23-ra Lengyelország melletti szimpátiatüntetést szerveztek.
A forradalom
- 1956. október. 23-án az egyetemista felvonulást előbb betiltották, majd engedélyezték. A követelések ugyanis diktatúra- ,de nem szocializmusellenesek voltak.
- Követelték a demokrácia helyreállítását: többpárti, szabad választásokat, szólásszabadságot, a politikai perek felülvizsgálatát és Nagy Imre kinevezését miniszterelnöknek.
- A nemzeti függetlenséget is helyre akarták állítani a szovjet csapatok kivonásával és a nemzeti jelképek (címer) visszaállításával.
- A gazdaságban azonban fenntartották volna az ésszerűsített, a dolgozók által ellenőrzött tervgazdaságot. A parasztságnak azonban lehetőséget akartak adni az egyéni gazdálkodásra.
- A tüntetők a Petőfi- majd a Bem-szobornál olvasták fel követeléseiket, itt született meg a forradalom jelképe , a lyukas zászló is (kivágták a kommunista címert).
- Délután munkások is csatlakoztak a tömeghez.
- A Parlament elé vonulva, Nagy Imrét követelték, de az ő beszéde csalódást keltett: nyugalomra szólított fel:
- A tömeg azonban nem oszlott fel:
- Egy része a Városligethez vonult és ledöntötte a Sztálin-szobrot.
- Mások a Rádió épületéhez, hogy elérjék követeléseik beolvasását. Itt kezdődött el a fegyveres harc.
- Éjszakára már szovjet csapatok vonultak be a városba, megkezdődött a szabadságharc.
-Másnap kinevezték Nagy Imrét miniszterelnöknek, de ez már nem volt elég a kedélyek megnyugtatására.
-Október 25-én a Parlament előtt tüntető tömegbe belelőttek.
- Kialakultak a város néhány jól védhető pontján (Széna-tér, Corvin.köz, Baross-tér, Mester utca, Tűzoltó utca) a felkelőközpontok.
- Országos sztrájk kezdődött.
- A vidéki településeken , a nagyobb munkahelyeken forradalmi bizottságok és munkatanácsok alakultak.
-Október 28-án Nagy Imre rádióbeszéde jelezte a forradalom győzelmét:
- Tűzszünetet ajánlott a felkelőknek, ezzel véget ért a harc a fővárosban.
- Feloszlatta a gyűlölt ÁVH -t .
- Bejelentette a demokrácia helyreállítását, szerveződni kezdhettek a megszüntetett pártok.
- Visszaállította az ún. Kossuth-címert.
- Felszólította a szovjet csapatokat a kivonulásra.
