A diktatúra kiépítése
- A kommunista diktatúra kiépítésére az 1947-es és 1949-es választások között került sor, általában azonban 1948-at tekintik a "fordulat évének".
- Ekkor jött létre a diktatúra állampártja, az egységes munkáspárt Magyar Dolgozók Pártja néven.
- A Magyarországi Szociáldemokrata Párton belül a kommunista-barát politikusok kiszorították a "jobboldaliakat" , pl. Kéthly Annát.
- 1948-ban egyesült az MSZDP a Magyar Kommunista Párttal. Az MDP elnöke Szakasits Árpád (szoc.dem.), főtitkára pedig Rákosi Mátyás lett.
-Ezután került sor a többpártrendszer felszámolására, az egypártrendszer, vagy más néven pártállam kiépítése.
- A demokratikus pártok vezető politikusait erőszakkal, zsarolással lemondásra vagy emigrációba kényszerítették (a kisgazda Tildy Zoltán helyett Szakasits lett a köztársasági elnök, a kereszténydemokrata Barankovics István emigrált).
- 1949-ben létrehozták a Magyar Függetlenségi Népfrontot (későbbi neve: Hazafias Népfront). A megmaradt pártoknak be kellett lépniük, és a választásokon ezentúl közös népfront-jelöltek indultak.
- Ezzel megszűnt a parlamenti demokrácia, a választások színjátékká változtak. Egyben a párt és az állam közti határvonal is megszűnt: az ország irányítása ténylegesen az MDP vezetői kezébe került.
-Az átalakítást az 1949. aug. 18. új alkotmány koronázta meg (aug.20. az alkotmány ünnepe)
- Az alkotmány szovjet mintára készült, bár tartalmazta az emberi és állampolgári jogokat, azok a valóságban nem érvényesültek.
- Az államforma népköztársaság lett (szemben a csak "látszólag demokratikus" polgári köztársasággal).
- Kimondták, hogy Magyarország szocialista állam, és rögzítették a párt vezető szerepét.
- Megszüntették a köztársasági elnöki tisztséget. Helyette létrejött az ELNÖKI TANÁCS, melynek jogában állt törvényerejű rendeleteket kibocsátani. Ezzel tovább gyengült a parlament szerepe.
- 1950- ben felszámolták az önkormányzatokat, és bevezették a tanácsrendszert (végrehajtó szerv volt); a településeket is központi irányítás alá vonták.
A szocialista tervgazdaság
- A gazdaság átalakítása még a diktatúra kiépülése előtt megkezdődött:
- Még 1945-ben nagyszabású földosztásra került sor: megszüntették a nagybirtokrendszert.
- 1947-ben államosították a bankokat, és a tulajdonukban álló cégeket.
- 1948-ban államosították a száz dolgozónál többet foglalkoztató üzemeket.
- 1949-ben pedig a tíz dolgozónál többet foglalkoztatókat.
-A diktatúra kiépülése után szovjet mintára tervgazdaságot vezettek be:
- Létrejött az ORSZÁGOS TERVHIVATAL , amelynek a három- majd ötéves terveket kidolgozta.
- A fő cél a nehézipar fejlesztése volt, annak hadiipari jelentősége miatt. "a vas és acél országa"
- A tőkét a mezőgazdaság, az infrastruktúra és az életszínvonal rovására csoportosították a nehéziparba.
- A mezőgazdaságban pedig megkezdődött a kollektivizálást:
- Ennek célja egyrészt a tőke és munkaerő átcsoportosítása az iparban, másrészt az utolsó tulajdonos osztály a birtokos parasztság felszámolása volt.
- Az árutermelésre is képes parasztokat kuláknak nevezték, és magasabb adókkal és beszolgáltatási kötelezettséggel (bizonyos mennyiségű terméket szabott áron az államnak kellett eladni) büntették.
- Az erőszak és a propaganda ellenére is csak a harmadát sikerült bekényszeríteni a termelőszövetkezetekbe.
- beszolgáltatási rendszer: először csak kenyérgabona, takarmány, majd 1951-től állatokat, tojást, tejet is követeltek (padlástakarítás)
A diktatúra működése
-A diktatúra legfontosabb fenntartója a terror volt:
- A politikai rendőrség a szovjet megszállással rögtön kommunista ellenőrzés alá került. 1948-ban Péter Gábor vezetésével önálló Államvédelmi Hatósággá (ÁVH) szervezték, közvetlenül a pártvezetés alá rendelve.
- A politikai ellenfeleket részben internálták (bűntetőtáborba zárták), részben kitelepítették (kényszerlakhelyet jelöltek ki számukra vidéken).
- A koncepciós (megrendezett) perek egy idő után a pártvezetés hatalmi harcainak eszközévé váltak. Ennek esett áldozatul 1949-ben Rajk László korábbi belügyminiszter, a diktatúra egyik kiépítője is.
- Ellenálló vezetőiket üldözték, bebörtönözték, pl. a katolikus egyház vezetőjét, Mindszenty Józsefet.
- Az egyházi iskolákat államosították, a tanári kart lecserélték.
-Rákosi személye körül személyi kultusz bontakozott ki:
- Alapja Sztálin kultusza volt: Rákosi lett "Sztálin legjobb magyar tanítványa".
- Képei és szobrai megjelentek mindenhol, a kultúrában és a tudományban is rá hivatkoztak, születésnapja hatalmas állami ünnep volt.
- Az életszínvonal még az 1930-as évekhez képest is csökkent: hiányos és szegényes volt az élelmiszer- és ruhaellátás.
- A diktatúra teljes azonosulást követelt: részt kellett venni a párt, vagy valamelyik társadalmi szervezet munkájában, túl kellett teljesíteni a terveket.
- Megszűnt a magánélet biztonsága: az ÁVH besúgói mindenhová beépültek, erőszakkal sokakat vettek rá az együttműködésre.
