43. oldal levél

Dear Shyboy,

I can help you and I have answer questions.

You looking at yourself others really better? No.

You have importance of making friends, because then You talking to your friend and asking him for help.

You will be stronger and funny, because you feel good.

If You go to the party then important good look and the fashionable clothes.

Learn to dance from the internet, and you learn example selection hiphop, couple dance or disco dance.

Learn the news today, thinking, watching the Tv and reading newspaper and books.

Take your other friend and you go to the party, because you are always at home.

But you decide.

If you will be questions then I will answer.

Good partying and luck.

Jakobinusok diktatúrája

1. Milyen belső-külső problémákkal kellett szembenéznie a girondista kormánynak?

Külső

• háborús vereség
• 1793 koalíció Anglia vezetésével ellenük

Belső

• élelmiszerhiány -> lázadások
• magas árak
• intézményesítik a terrort
• király melletti (royalista) tüntetések
• nézeteltérések a forradalom terjeszkedését illetően

2. Miért tud hatalomra jutni a jakobinus diktatúra?

A külső és belső problémák nem tudták megoldani, ezért a girondistákat eltávolítják a kormányból.

3.Miért bukik meg olyan hamar a viszonylagos sikerek ellenére?

A jakobinusok alternatívája: a diktatúra, eszköze a terror

A terror túlzásba vitele, a saját népüket ölik.

Terror arkangyala: Saint-Just "A közömböseket is meg kell büntetni."

Forradalmi törvényszék élén: Danton /jakubinus/

4. 1793 július Jakobinus alkotmány

-hadsereg újjászervezése

-tulajdon, szabadság, emberi jogok figyelembe vétele

-forradalmi naptár, ezzel eltörölték a keresztény időszámítást

-árak maximalizálása

-munkához, pihenéshez való jog

-új vallás : "Legfőbb Lény" kultusz

5. Megosztott jakobinus tábor

A jakobinusok viszonylagos rendet csinálnak, leverik a lázadásokat, megállítják az ellenséget, de a terror folytatódik. Felszámolja saját tömegbázisát.

-éhséglázadások

Danton tábora vs. Veszettek tábora.

Vége a diktatúrának.

Konvent: francia forradalom idején a legfőbb törvényhozó testület, az alkotmányozó nemzetgyűlés neve

Arany János: Ágnes asszony

Keletkezés: 1853 Nagykőrös

Téma: lélektani ballada

Szerkezet: egyszólamú, körkörös

Forrás: újságcikk

Szerkezete

1-4 falu, ház

5-19 börtön, bíróság

20-26 újra otthon, patak

1-4 vsz. a lepedő mosása köti össze, párbeszédekre épít. Helyzetképpel indul, Ágnes asszony a patakban mos, a véres jelző a bekövetkezett tragédiára utal. A következő versszakokban Ágnes asszony és a kíváncsiskodó falubeliek párbeszédét olvashatjuk. Az, hogy valami rendkívüli dolog történt, utal az odagyűl, illetve összefutnak igék is. A hajdú cselekvése jön, már határozottabb. Ágnes asszony terel, tagad, de a hajdú mégis elviszi. A történést nem beszéli el részletesen, de kikövetkeztethető (balladai homály).

5-8 a börtön képeit olvashatjuk

9-19 a bíróságon

5-8 vsz. a börtönt jellemzi a fény hiánya, a rémekkel teli sötétség, a börtönbe beszűrődő fénysugár az életet, a megtartó erőt jelenti számára, reményt ad. A 8 vsz. bíróságra indul.

9-19 vsz. azt a látszatot próbálja kelteni, hogy épeszű, rendbe hozza öltözetét úgy áll a bíróság elé. A 10. vsz-ban a bírákat együtt érző bölcs embereknek mutatja be, az előkészíti majd a bírák emberies döntését. Látják, hogy megőrült. "Párbeszéd" a bírák és Ágnes asszony közt, a szánakozó bírák közvetlen megszólítással /'Fiam, Ágnes..."/ próbálják szóra bírni. Kiderül, hogy a gyilkosságot a szerető követte el, akit felakasztanak. Ágnes asszony büntetése az életfogytiglani börtön. 16-17 vsz. a bolond elméje egyértelmű, figyeli saját magát és próbálja titkolni őrült, megbomlott elméjét. A bírósághoz intézett szavaiból egyértelműen kiderült, hogy beleőrült a bűntudatba. S egész életén át cipeli majd a lelki terhét. A szerző is szánalommal van hőse iránt, érzékletes metaforával írja le sűrű zokogását.

"Liliomról pergő harmat,

Hulló vízgyöngy hattyu tollán." metafora

A bíróság előtt világos lesz, hogy ez a nő megkapta büntetését Istentől. A bírák sajnálattal eresztik útjára.

20-26 vsz. visszatérünk a kezdő képhez, mossa a leplet, de már tiszta, tébolyban él. Az őrült asszony tudatában csak a gyilkosság éjszakája szerepel, bár az idő folyamatosan telik.

" Virradattól késő estig"

"Holdvilágos éjjelenkint"

"És ez így megy évrül-évre."

Ágnes asszony megöregszik ősz és ráncos lesz, a lepelből rongy, foszlány lesz.

Minden versszak végén refrén található, amely a megtörtént bűnre és az irgalom kérésre vonatkozik.

Arany balladák

Két korszak: -Nagykőrösi évek balladái '50-es évek

-Őszikék ciklus '70-es évek

Ballada műfaja: az olasz ballare táncolni szóból származik, eredetileg a refrénes lírai táncdalt nevezték balladának.

"A ballada tragédia dalban elbeszélve." -> Greguss Ágost

Minden műnem sajátosságait tartalmazza. Epika-elbeszél, líra- dal, dráma- tragédia.

A balladával műfajként foglalkozunk, de a ballada versformát is jelent, amit Villon francia kzépkori költő tette népszerűvé. 3 versszak és egy ajánlásból állt.

Arany balladáinak forrásai: -népballadák (skót, székely, magyar)

-műballada (romantika korában válik népszerűvé)

-újságcikkek

-történelem

Balladák csoportosítása:

1. Keletkezés

• Nagyszalonta
• Nagykőrös
• Őszikék

2. Téma

• történelmi balladák (Walesi bárdok)
• lélektani (Ágnes asszony)
• népi ihletésű (Tengeri hántás)
• romantikus (Tetemre hívás)
• nagyvárosi (Hídavatás)

3. Szerkezet

• egyszólamú, előre haladó balladák (Walesi bárdok)
• egyszólamú, de körkörös felépítési ballada (Ágnes asszony)
• többszólamú, előre haladó (Szondi két apródja)

A balladaírás Shakespeare-jének nevezzük.

A balladák alap ötletét széles körből merítette, személyes élmény, néphagyomány, újságcikkek, történetírók munkái alapján.

Balladái valószerűek és hitelesek, gyakori motívum a bűn és a bűnhődés, de nem maga a bűn érdekli, hanem a bűnnek a következményei.

Arany János: Kertben

1.vsz: helyzetkép. tájleírást ad, Tereli tekintetét a szomszédba, így jut el a figyelme oda. Az utolsó sorban megjelenik a halál.

2.vsz: A nő alakja köti össze a versszakokat.

3.vsz: A férj koporsót farag, szegények. Bölcsőből készül a koporsó.

4.vsz: A gyerek sír, s a cseléd megveri őt, hogy legyen oka sírni. A rokonok nem osztoznak gyászukban. Megjelenik a véleménye az emberekről. A kívánság hozza az embereket a részvét helyett.

5. vsz: Visszatér a kezdő kép. Öniróniát használ, az előző képek hatására véleményt mond a közönyös világról, a benne élő részvét nélküli emberekről. Filozófiai gondolatba csap át utána. 1-3 sora kötődik az előző életképhez, a pontok mutatják, elgondolkodik, megszakítja a látvány bemutatását. Kritikusan gondolkodik az emberekkel kapcsolatban. A bíbelésből kötözés lesz.

6vsz: Metaforikus kijelentő tőmondattal kezdi a versszakot, a körülöttünk lévő világot egy összezsúfolt táncteremhez hasonlítja. E táncterem pontosan megmutatja milyen a világ, mert még az ismerősök sem köszöntik egymást, a közöny érzete.

7. vsz: Az emberről való kritika: önző, húsdarab, telhetetlen, harap, elsöpör mindent és mindenkit. A hernyóhoz hasonlítja az embert, ez a kép a kerthez tartozik. A halál és a kertész párhuzama, a halál az embert pusztítja el, a hernyót a kertész. Hiába pusztul el a gonosz, mert mindig újra fog termelődni.

Pesszimizmus jellemzi a költeményt.

A forradalom története

1.) Párizsi felkelés hatása: Szétterjed az országban, a vidéki városokra, falvakra -> nagy félelem időszaka

Forradalom következménye

1789. augusztus 4 a kiváltságosok lemondanak összes előjogaikról /pl. egyház a 10-edről, nincsenek földesúri kiváltságok/

1789. augusztus megszületik az EMBERI ÉS POLGÁRJOGOK NYILATKOZATA a felvilágosodás szellem

ében

A király elutasítja a nemzetgyűlés szentesítését, az asszonyok menete októberben rábírja, hogy Párizsba menjen s felesküdjön a törvényekre.

2.) Alkotmányozó nemzetgyűlés 1789-91

-egyházi birtokok áruba bocsátották -> jómódú pol

gárok kezébe kerültek

-paraszt még mindig éhezik

-megszüntetik a céheket

-megszüntetik a vámhatárokat

Kibontakozik a politikai élet: Danton, Robespierre

A nagy polgárság az alkotmány segítségével le akarja zárni a forradalmat.

3.) 1791 szeptember az ALKOTMÁNY

tartalma: -közteherviselés

-szólás, sajtó szabadság

-törvény előtti egyenlőség

A király képtelen volt beletörődni jogai csorbításába.

pl.: -halasztó vétójoga volt, nem akadályozhatta meg a törvények végleg hatályba lépését

-a király utasítása csak miniszteri ellenjegyzéssel váltak érvényessé

A nemesség és a nagy polgárság ezzel befejezettnek tekintette a forradalmat.

4.) Politikai irányzatok

-a király hívei emigráltak, nem vesznek részt a nemzetgyűlésben

Problémák

- a nemzetgyűlés nem egységes

- az osztrák és a porosz uralkodó háborúval fenyegeti meg a francia forradalmat a francia király kérésére PILLNITZI NYILATKOZAT

-> nemzetgyűlés ebben a kérdésben sem egységes ( a háború)

a király ------------------

a király hívei-------------támogatja a

papság-------------------háborút

+ girondisták-------------

és ezzel szemben a jakubinusok és a jobb oldal

A király girondiakból álló kormányt nevez ki, akik hadüzenetet teszn

ek, szervezik a nemzeti hadsereget.

A kezdeti kudarcok után az emberek több

sége hazája védelmére kel, ekkor születik meg, a Franciák nemzeti himnusza is , a Marseilles.

6. Feszültségek éleződése

• a király 1791 nyarán megpróbál megszökni Párizsból, de felismerik és visszahurcolják ( a monarchia temetésmenete )
• a köztársaság pártiak tovább akarják vinni a forradalmat (Sans-culotte -> kispolgárok, nadrág nélküliek)
• az egyik felkelésen a nemzetőrség közéjük lövet
• a király nem szentesíti a nemzetgyűlés határozatait, akadályozza a katonai felkészülést
• 1792 augusztus 10, a királyi palota ostroma, a király börtönbe kerül
• az osztrákok és a poroszok támadása -> a porosz támadást indít a francia hadsereg ellen 1792 szeptember 20-án a Vámy domboknál megállítják
• 1792 szeptember 20 KÖZTÁRSASÁG KIKIÁLTÁSA

7. Konvent

• az általános választások után a konventbe a girondisták és a jakubinusok kerültek be, mellettük elég nagy számmal az ingadozók
• jobb oldal: girondisták
• bal oldal: jakubinusok (hegy párt), Danton, Robespierre, Marat
• a girondisták meg akarják menteni a király életét
• a jakubinusok giotine halálra ítélik a királyt
• 1793 január 21 halálra ítélik a királyt

A girondista köztársaság 1792 augusztus-1793 június

új kormány: végrehajtó tanács

forradalmi törvényszék:

• minden gyanús elemet felkutassanak
• házkutatásokat tartanak
• hadsereghez forradalmi biztosokat küldenek ki

A kezdeti vereségek után terror uralkodik.

Arany János: Letészem a lantot

Műfaj: elégikus óda (elégico-óda)

Cím: a munkásságnak a leírására utal, a lant a költészet metaforája, a kezdő és a záró motívum a versben.

1 vsz: jelen

Lant /dal, írás szinonimája/ és fa . Kijelentő mondatok, az alkotás befejezését jelenti ki és indokolja azt. Kihalt belőle a tűz.

2 vsz: pozitív képekkel idézi fel a múltat, /fény, illatok és hanghatások/ ezek jó érzést keltenek.

3 vsz: Petőfiről beszél, figyelte költészetét, és motiválták egykor egymást.

Húr -lant, láng- tűz metafora.

4 vsz: A múltban elképzelt jövőről ír, amiért sokat harcoltak, a nemzetért való küzdelem állt középpontban.

5 vsz: Remélték, hogy a sok fáradozás meghozza a maga gyümölcsét, az utódok majd kegyelettel és hálával emlékeznek meg róluk. Nincs nép, nincs babér, s ezáltal nincs semmi. Lemondó felkiáltással zárja a versszakot.

A jelen elégikus hangvételű, a múlt derűs, ódai.

A refrén nyomatékosítja a lélek, szenvedély ifjúságát, ezt keresi a költő . Az utolsó versszakban tudatosítja egyértelműen ennek az elmúlását.

" Oh lelkem ifjúsága."

6.vsz: Kérdéseket tesz fel, gondolatai folytatására használ, a pontot használ. Visszatér a jelenbe. Zaklatottság jellemzi, bizonytalansága kérdésekben nyilvánul meg, a költészet lényegére kérdez rá. Nem látja értelmét munkásságában, nincs kihez szólnia sem. A képeit idézi meg.

" virágos szemfedél"

7.vsz: A végső beletörődés, nem érdekli az írás, mert nincs kinek írnia, nem érdeklik az emberek sem, nincs ereje tovább. A kihaló fa a költő szimbolikája, ha kihal akkor nem hoz virágot, nem ír több verset. Értelmezni másként is lehet, a nemzet a fa és a szabadságharc megtörte, a nemzet halál képe. Halott a hősi múlt, s odaveszett vele a lelkesedés is, e nélkül a költészet csak fonnyadó virág lehet. A virágok a benne élő embereket jelképezik. Változik a refrén, ez a teljes megsemmisülés érzete.

"Oda vagy, érzem, oda vagy

Oh lelkem ifjúsága!"

A bizonytalanságit ez a bizonyosság váltja fel.

Lírikus Arany: Az '50 -es évek lírája

Válságlírának nevezzük ebben a korszakban írt verseit, a nemzetet és a személyét ért tragédiák nagyban befolyásolták. Katasztrófaként élte meg a szabadságharc bukását, elvesztette Petőfit is, neki pedig bujdosnia kellett, állasát és vagyonát elvesztette, teljesen tönkrement. Geszten lesz segédtanító, majd 1851-ben Nagykőrösön tanár. A Nagykőrösi évek alatt sokat betegeskedett.

Mondatrészek fogalma, fajtái

http://www.google.hu/#hl=hu&source=hp&biw=1280&bih=699&q=hat%C3%A1roz%C3%B3k+t%C3%A1bl%C3%A1zat&aq=8&aqi=g1g-s1g8&aql=f&oq=hat%C3%A1roz%C3%B3k+&fp=cde83876cc84eb2c

Toldi estéje elemzés

Műfaj: elbeszélő költemény

Téma: Az öregedő Miklós újra elindul Budára, hogy megvédje a magyarok becsületét, legyőzi az olasz bajnokot. Miután a király megtudja, hogy a hős Toldi volt, megbocsát neki, kibékülnek. Miklós újra elkövet egy gyilkosságot, az őt kigúnyoló apródokat megölte. A király halált kiált rá. Toldi hazatér Nagyfaluba, készül a halálra. A király lelkifurdalástól gyötrődve siet, hogy kibéküljön vele.

Cím értelmezése: Metaforikus, Toldi életének a végére és halálára utal. Haladni kell a korral!

Gondolati mag: A király és Toldi vitája, új dolgok vs. hagyományok. A vita lényege, milyen legyen a nemzeti magatartás a haladást jelentő kultúrával szemben. Toldi a hagyományokhoz ragaszkodik, a király az újítás, haladás híve. A követendő magatartás a kettő közt van, úgy haladni a korral, hogy a hagyományainkat megőrizzük.

Énekenkénti fontos történések:

1. ének - a követ érkezése, (Nagyfalu 1.nap)

2. ének - Gyulafi testvérek párbaja

3. ének - Toldi győzelme (Buda, 4. nap)

4. ének - Toldi kegyelme, ünneplés (Buda, 4. nap)

5. ének - Toldi újra öl (Buda, 4. nap)

6. ének - Toldi halála (Nagyfalu, 7.nap)

Hasonló cselekményelemek Toldi és a Toldi estéje között:

• életlen gyilkosság /Toldi- malomkő, T. e. apródok -buzogány/
• vitéz /cseh, olasz ->Toldi legyőzi őket/
• ismeretlenség, nem ismerik fel, majd csak később
• Nagyfaluból indul mind a kettő történet
• vándorút / Toldiban részletesen bemutatja Toldi alakját, míg a Toldi estéjében erre már nincs szükség, így rövidebb a vándorút/ Budára
• konfliktus /György Toldi földjét akarja megszerezni, T.e. a király haragja

Toldi állandó jellemvonásai:

• hazafi
• hirtelen haragú
• lelkiismeretes
• erős
• büszke
• őszinte

Értékek Toldi számára:

• hagyomány
• haza
• elvhűség
• bátorság
• hősiesség

Bence alakja: hű társa mindenkor, kezdetben nevetség tárgya, megdobálják,/ de ennek dramaturgiai szerepe van, /rozsdás fegyvereik miatt később éljenzi őket a tömeg.

Toldi estéje cselekményének vázlata

Toldi utolsó próbatétele

I. ének: A Toldi-ház kertjében az öreg vitéz-régi, hű szolgája segítségével- sírt ás magának. Bence zokogását egy hírnök érkezése szakítja félbe: Pósafalvi János érkezik Budáról, hogy Toldi segítségét kérje: ismét a magyarság becsülete forog kockán. Miklós ígéretet tesz, hogy kiáll az olasz bajnok ellen, aki hadijátékban már a magyar címert is elnyerte.

II. ének: Miklós és Bence három nap alatt ér Budára, ahol éppen újabb viadalra készülnek az olasz bajnokot halálos párbajra hívják a Gyulafi testvérek. Ám hiába bátor a két levente, ha az idegen erősebbnek bizonyul náluk: mindkettejüket legyőzi.

III.ének: A porondon egyedül maradó olasz bajnokot ekkor egy "iszonyú barát" hívja párviadalra. A király felismerni véli Toldit, de úgy tudja, hogy vitéze már rég halott. A hosszú küzdelem a barát- azaz Toldi -győzelmével ér véget, aki megöli ellenfelét. A bajnok ahogy jött, el is tűnik, s a király Pósafalvi János szavaiból tudja meg, hogy valóban Toldit látta vívni.

Toldi jutalma

IV. ének: A Nagyfalu felé poroszkáló Miklóst nagyon bántja, hogy nem ismerték fel. Ám hamarosan utoléri őket az ujjongó tömeg, köztük a király követe is, aki a király kegyelméről biztosítja Miklóst. Toldi visszatér budai szállására.

V.ének: A megvénült házban Miklós megifjodik: tiszta ruhát vesz, s elindul a királyhoz. Az előszobában az apródok nótákkal múlatják az időt, egyikük éppen Toldit gúnyoló verset énekel. A betoppanó Miklós vad haragra gyullad, s buzogányát az apródok közé hajítva hármat megöl közülük. Sértődötten rohan el, a király pedig halált kiált fejére.

VI. ének: A hazatérő Toldit elhagyja utolsó ereje is, s hiábavaló Bence gondos ápolása. Miklós tudja, hogy elérkezett utolsó órája. A király lelkifurdalástól gyötörve siet haldokló barátjához, hogy kibéküljön vele. De utolsó beszélgetésük is csak azt bizonyítja: éles szakadék áll kettejük felfogása között. Toldit fáklyás menet kíséri utolsó útjára Rákos mezejéig. Harmadnapra már új sír emelkedik a Toldi-ház udvarán.

Francia forradalom

Előzménye

XIV. Lajos az abszolutizmus fénykora

XV. Lajos (1715-től) 18. század felvilágosult abszolutizmust képviselte

• a király döntéseit kegyencnők befolyásolták pl. Madam Pompadour
• iskolákat is alapított, de fényűző életmódja miatt nem kedvelték
• békét vártak tőle -> később bekapcsolódik az osztrák örökösödési háborúba és a 7 éves gyarmati háborúban

"Utána az özönvíz."

XVI. Lajos (Lui) a róla kialakult kép: enni, vadászni, lakatoskodni szeret, lusta, gyámoltalan uralkodó

felesége Maria Antoanett

-nő az államadósság, a háborúk miatt

-költséges állam aparátust tart fenn /Necker pénzügyminiszternek sem sikerült talpra állítani a gazdaságot/

Franciaország a XVIII. században

• 25 millió lakosával Franciaország Európa egyik legnépesebb országa.
• Fejlődik az ipar, kereskedelem, de 85 %-a a lakosságnak a földből, a mezőgazdaságból él.
• A gazdagodó polgárság, erősödő gazdasági pozíciója után beleszólást akar a politikába (rendi országgyűlés). A felvilágosodás eszméje hat rájuk.
• A lakosság nagyobb része paraszt, akik adóterhekben részesülnek /dézsma, robot... / Sújtja őket az is ,hogy az 1780-as években rossz volt a termés, az élelmiszerárak az egekig nőttek.
• A kiváltságosok (papság, nemesség) nem akart osztozni a terhekben. a rendi államot ők is vissza akarták állítani, de az ő jogaikat meg akarták tartani.

Az állam pénzügyi válságban van.

Francia társadalom

• kiváltságosok /papság és nemesség/
• közrendűek / burzsoázia (felemelkedett nemesség), kézművesek, munkások, parasztok

A rendi gyűlés 1788

'89 május Versailles megnyitás

A 3. rend annyi képviselőt akar, mint amennyi az első két rendnek van és fejenkénti szavazást. A király azonban csak a létszám emelést engedélyezi, a fejenkénti szavazást nem és a rendek összeülését nem engedélyezte.

A király munkálatokra hivatkozva bezáratja a tanácstermet, a nemzetgyűlés -> alkotmányhozó nemzetgyűlésnek nyilváníttatja magát, átvonulnak a közeli Labda-házba.

A király július 12-én Párizs köré katonákat rendel (tanácsadói hatására), megtörténnek az első összecsapások. A tömeg július 14-én megostromolja a Bastille-t, ez a forradalom jelképes kezdete.

Bastille = erőd, bástya

Eredetileg Párizs K-i kapuját védelmezte, később állami börtön politikai foglyok, írók számára.

Július 12-én Necker pénzügyminiszter leváltása miatt tört ki a Bastille-ban az állami lőporraktárból elszállított (250 hordó puskaport keresték.