I. A kereszténység gyökerei
- A kereszténység a birodalom egyik keleti, Júdea nevű provinciájában született.
- A keresztényég gyökerei az itt élő zsidó nép egyistenhívő vallásában találhatók meg.
- A súlyos adók és kegyetlenkedések miatt elégedetlen lakosság a Messiás (Megváltó) eljövetelére várt.
II. Jézus Krisztus élete, tanításai és halála
(1) Jézus élete
- Az augustusi népszámlálás miatt Betlehem városába vándorló Mária és József gyermekeként született, egy istállóban.
- Pásztorok és napkeleti bölcsek hódoltak a kisded előtt, kinek születését csillag jelezte.
- Heródes, a zsidók királya féltette trónját, és megöletett minden két évnél fiatalabb gyermeket.
- József és családja Egyiptomba menekült és csak Heródes halála után tértek vissza Júdeába.
- Jézus gyermek- és fiatalkorának további éveit Názáret városában töltötte.
(2) Jézus tanításai
- 30 éves korában kezdett tanítani.
- Legfontosabb tanítása az egyetemes szeretetről (Isten és az emberek szeretete) szólt.
- A tevékeny szeretetet (adakozás, segítségnyújtás), a megbocsátást, az emberek egyenlőségét és a szegénységet hirdette.
- A törvények formális betartása helyett a belső tisztaság elérésére buzdította tanítványait.
- Az elérendő cél a Menny, Isten országa.
- Bár szintén egyistenhitet hirdetett, Jézus tanításai eltértek a zsidó vallás törvényeitől.
(3) Jézus halála
- Jézus híveinek száma egyre nőtt.
- A zsidó főpapok veszélyesnek tartották az új tanokat.
- A Jeruzsálembe érkező Jézust elfogatták, majd a római helytartó (Pilátus) halálra ítélte.
- Hosszú, szenvedésekkel teli úton (passió) jutott el Jézus a Golgotára, ahol keresztre feszítették.
- A halála utáni harmadik napon sziklasírjából eltűnt a holtteste (feltámadt), s a későbbiekben többször megjelent követői előtt.
III. Mi hát az igazság?
- Jézus életéről a keresztény vallás szent könyve, a Biblia Újszövetség részének evangéliumai szólnak.
- Más, történeti jellegű munkák (Flavius, Tacitus, Suetonius, Plinius) is megerősítik, hogy Jézus Krisztus létező személyiség volt.
- A tudomány mai állása is elfogadja ezt, ám Jézus születésének időpontja máig bizonytalan (valószínűleg Kr. e. 8 és 4 között születhetett).
- Csodás tettei, isteni származása (Isten fia) és feltámadása a keresztény hit alapelemei, s a teológia tárgykörébe tartozik.
A kereszténység kialakulása és terjedése
Jézus Krisztus: i. e. 8-4 körül született Betlehemben, Augustus császár idején. 30 évesen kezdi nyilvános működését Galileában. Hirdeti a felebaráti szeretetet, a szegények, elesettek segítését, szegénységet, Isten országáért vállalt megpróbáltatásokat. Hároméves működés után keresztrefeszítik -> világ megváltása.
Pünkösd: az apostolok feladata a hit terjesztése.
Krisztus halála utáni 300 év: keresztényüldözések tíz nagy hullámban. (Első: Néró császár, Róma felgyújtása, 67; utolsó: Diocletianus császár, 303-304). Az üldözések okai: nem végeztek császárkultuszt, nem imádták a pogány isteneket, szegénységet hirdették, rabszolgaellenesség.
Szent Pál: római polgár, zsidó rabbi. Keresztényüldöző eredetileg, a damaszkuszi úton megtér. Hirdeti, hogy beteljesült az írás. Első zsinat: 50, Jeruzsálem: a pogányoknak nem kell körülmetélkedniük. (14 apostoli levelet írt.) 67: Péterrel együtt kivégzik. (Pált lefejezik, Pétert fejjel lefelé keresztre feszítik.)
Korai keresztény központok: Róma, Jeruzsálem, Antiochia, Korintus, Efezus.
Hitvallás megszövegezése, hierarchia kiépítése, Szentírás kanonizálása.
Nagy Konstantin: 312-ben harcra készül Maxentius ellen. Előtte álom: „Tonto Nika=E jelben győzni fogsz” à kereszt kerül a pajzsokra.
313: Milánói ediktum – szabad vallásgyakorlat a keresztényeknek (a római vallással egyenrangú lett)
325: ő hívja össze a Niceai Zsinatot. Ő elnököl ezen. (Caesaropapizmus: a császár beleszól az egyház életébe.)
380: Nagy Theodosius császár államvallássá teszi a kereszténységet
1054: keleti egyházszakadás.
Teológiai okok:
- -római pápa fennhatóságát nem fogadják el
- Filioque kiegészítést nem fogadják el (A Sztlélek az Atyától és a Fiútól származik)
- kovászos kenyér keleten, kovásztalan nyugaton
Személyes okok:
- XI. Leó pápa és Kerullairosz pátriárka személyes ellentéte.
Politikai okok:
- A Frank Birodalom bukása után nincs, aki megvédje a pápai államot.
- Ellentét a bizánci császár és a német-római császár közt.
A pápa és a pátriárka kölcsönösen kiközösítik egymást, melyet csak a II. Vatikáni zsinat után, 1965-ben vontak vissza. A nézetkülönbségeket nem tisztázták. A közeledés csak a 20. sz-ban indult, de nehéz az ortodox pátriárkák egységességének hiánya miatt.
Forrás: történelem érettségi tételek | Érettségi
