Római hétköznapok, ünnepek
A római ház kifelé zárt épület volt. A bejáraton át egy központi, középen nyitott udvarba, az átriumba lehetett jutni. A szabad rész alatt kis medence helyezkedett el, mely felfogta az esővizet, s nyáron hűsítette az átriumot. Az átriumban folyt a család élete, itt volt a házi istenek oltára, s ezen a területen étkeztek, fogadták a vendégeket. Innen nyílt a többi szoba.
Kedvteléseik
Az élet a csodálatos épületekkel övezett köztereken, a cirkuszban, amfiteátrumokban folyt. A szabad polgárok jelentős része sok szabadidővel rendelkezett, s ennek eltöltése jelentősen hatott közérzetére, de még politikai kezelhetőségére is.
Kedvelt időtöltés volt a lakomák rendezése. Minden társadalmi réteg körében népszerűek voltak a fürdők. A tehetősebbek otthonaikban, a szegényebbek a közfürdőkben adták át magukat a fürdőélet örömeinek. A római városképhez hozzátartoztak a fürdőépületek, a vízvezetékekkel együtt. A tömeg számára a legnépszerűbbek az ünnepi játékok, versenyek voltak. Ezek kezdetben vallási tartalommal bírtak, ami később elhalványult. Voltak színházi előadások, cirkuszi játékok.
A rómaiak számára a szórakozás tetőfokát a gladiátori játékok jelentették. Mint tudjuk, ez a szokás az etruszk halotti játékból fejlődött ki. Külön épületeket emeltek e véres rendezvények számára, két egymásnak fordított római színházból létrehozva a körszínházat, az amphitheátrumot. Ilyen a ma is álló Colosseum Rómában, mely közel 50 000 ember befogadására volt alkalmas. Többféle véres és kegyetlen látványossággal szórakoztatták itt a népet. Kedveltek voltak az állatviadalok, a tengeri csaták, de kiemelkedtek a kardvívók, a gladiátorok egymás elleni vagy vadállatokkal vívott küzdelmei.
A rómaiak vallási élete
A rómaiak ősi hitvilágára jellemző volt a totemizmus. Innen származik Róma jelképe, a farkas. Ebben az időben életük minden mozzanatát szellemek irányították. Fontos volt az ősök tisztelete.
Az etruszk korban jelentek meg a személyes, ember alakú istenek. Az eredeti latin alakok (Janus = kezdet és vég; Mars = háború) mellé az etruszkoktól átvettek újakat (Vénusz = szerelem), de jelentősebb volt az etruszkok hatása a szertartásokra, s tőlük vették át a jóslás tudományát. Jósoltak a madarak röptéből, a szent csirkék étvágyából, állatok beleiből, májából, a mennydörgésből.
A közösséghez, az államhoz való tartozást azzal fejezték ki, hogy részt vettek a szertartásokon. Éppen ezért a szertartások nagyobb részét a magistratusok végezték.
http://erettsegi.hir.ma/tortenelem/romai-hetkoznapok-unnepek/146
