25. A márciusi forradalom

1. A forradalom előtti események

Március 1. Pozsonyba érkezik a párizsi forradalom híre
3. Kossuth felirati javaslata:

• összefoglalása a reformkori céloknak
• független nemzeti kormányt követel
• Habsburg örökös tartományoknak alkotmányt

4. Az Ellenzéki körben megvitatják a felirati javaslatot, új javaslatokat tesznek hozzá:

• gyülekezési jog
• szólásszabadság

Így születik meg a 12 pont.
Az Ellenzéki kör petíciója, amely túlhaladja Kossuth felirati javaslatát.

Március 14. A továbbfejlesztett felirati javaslatot elfogadják a főrendek
15. a feliratot küldöttség viszi Bécsbe V. Ferdinándhoz
16-án az államtanács enged, a király szentesíti a feliratot



2. A forradalom kitörése

Március 14: az Ellenzéki kör ülést tart -> tömeggyűlést terveznek
a vita a Pilvax kávéházban is folytatódik, amikor megérkezik a bécsi forradalom híre -> alkalom arra, hogy forradalom legyen

Március 15: 10-en indulnak reggel a Pilvaxból a 12 pont kinyomtatására, de Landerer nyomdája elé több mint 1000 érkeznek

• kinyomtatják a 12 pontot és a Nemzeti dalt
• Nemzeti Múzeum előtt tömeggyűlés (Petőfi szavalása)
• Városháza
• Budai várba nyomulnak a helytartótanács miatt, Táncsics Mihályt kiszabadítják a börtönből

3. Az áprilisi törvények

A magyar o.gy. határozatait a vécsi udvar jóváhagyta és 1848 április 11-én a király szentesíti.
-megszületik a modern polgári M.o.
-a polgári átalakulás vérontás nélkül ment végbe


4. Megalakul az első felelős kormány Április 10.

miniszterelnöke - Batthyány Lajos
pénzügyminiszter - Kossuth Lajos
igazságügy - Deák Ferenc
közmunkaügy - Széchenyi István
földmunka és iparügy - Klauzál Gábor
belügy - Szemere Bertalan
vallás és oktatásügy - Eötvös József
hadügy - Mészáros József

a király személye körüli miniszter (külügy) - Eszterházy Pál herceg

Fő feladata: konszolidálni (megerősíteni) a forradalmat, az áprilisi törvények megvédése

Leo Nikolajevics Tolsztoj: Ivan Iljics halála

Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828-1910)

Az orosz irodalom és a világirodalom egyik legnagyobb alkotója, "legragyogóbb lángelméje", a realista orosz próza mestere. Minden idők egyik legnagyobb regényírójának tekintik a Háború és béke, valamint az Anna Karenina című művei miatt, melyeknek középpontjában az orosz élet realista ábrázolása áll.

Az író valláserkölcsi véleménye a tolsztojánizmus. Gondolatai nyomon követhetők regényeiben és elbeszéléseiben. Kora társadalmát kritikával szemlélve állapítja meg, hogy a tiszta emberség hordozói csupán a parasztok és a gyermekek. Ám a világ megváltoztatását nem forradalom útján képzeli el, az erőszakot elítéli. Az író szerint az embereknek maguknak kell megjavulniuk, tökéletesedniük s szeretettel illetve szánalommal lenniük a többi ember iránt. A világot pedig egy próféta fogja meggyőzni a jóság követésének szükségességéről. Ha az egyes ember megjavul, az egész világra pozitív hatással lesz e fejlődés, s az is jobbá válik általa.

Leo Nikolajevics Tolsztoj: Ivan Iljics halála

1886

Szereplők:

Ivan Jegorovics Sebek, bíró

Fjodor Vasziljevics, ügyész, Golovin barátja

Pjotr Ivanovics, ügyész, Golovin barátja

Schwarz, hivatalnok

Geraszim, felszolgáló inas

Praszkovja Fjodorovna Mihel, Golovin felesége

Szokolov, tálaló inas

Liza Ivanovna Golovin, Golovin lánya

Fjodor Petrovics Petriscsev, vizsgálóbíró, Liza jegyese

Vaszilij Ivanovics Golovin, Golovin fia

Történet:

1

A bíróság épületében vagyunk. Az ügyészek: Fjodor Vasziljevics és Pjotr Ivanovics egy tárgyalás szünetében Sebek bíró szobájában gyűlnek össze, és beszélgetnek. Pjotr Ivanovics közben újságot olvas. Egyszercsak felnéz, s megrendült hangon közli, hogy barátjuk, Ivan Iljics Golovin törvényszéki bíró elhunyt. Ezt hallva, a gyászt leszámítva, a jelenlévők első reakciója, hogy megkönnyebülnek, mivel nem őket érte a tragédia, illetve saját és rokonaik előléptetésén gondolkoznak. Pjotr Ivanovics elhatározza, délután meglátogatja barátja özvegyét. A házban Fjodor Vasziljeviccsel találkozik, aki esti vintpartira hívja, de megjelenik Praszkovja asszony, aki beszélni óhajt a férfival. Az özvegy aziránt érdeklődik, ki lehetne-e facsarni még több pénzt az államkincstárból eme szerencsétlen esemény okán, de a jó barát nem tud ez ügyben segíteni. Ezután megtörténik a gyászszertartás, amiről Pjotr Ivanovics az elsők közt távozik. Így még éppen odaér a kártyaparti második felére…

2

Golovin tragikus végű 45 éves élete jómódú családban kezdődött. Apja, Ilja Jefimovics Golovin Pétervárott volt jól kereső köztisztviselő. Bátyja apjához hasonló karriert futott be, öccse azonban nem állta meg helyét az életben. Lánytestvére egy gazdag főúrhoz ment feleségül. Miután Ivan Iljics elvégezte a jogtudományi iskolát, apja segítségével előbb különleges megbízatású tisztviselő, majd vizsgálóbíró lett. Mindenki tisztelte, társai tehetségesnek és becsületesnek tartották. Nem sokkal ezután áthelyezték. Itt ismerte meg leendő feleségét, Praszkovja Fjodorovna Mihelt. Bár nem volt szerelmes, házasságuk kezdetben mégis jól alakult. Ez utóbbi akkor kezdett megromlani, mikor az asszony először áldott állapotba került. Fokozatosan egyre zsémbesebb lett, mindenért férjét okolta. Golovin Praszkovja ezen kitörései elől a munkába menekült. Az elkövetkezendő 14 év alatt még sok gyermekük született, de csak kettő érte meg a serdülőkort: 1880-ban Liza lányuk 16 éves, fiuk, Vaszilij Ivanovics pedig gimnazista volt.

3

Ugyanezen év aztán tartogatott még szomorúságot. Golovint nem léptették elő, ezért összeveszett munkaadóival. Fizetéséből sem voltak képesek megélni többé, így ideiglenesen Praszkovja öccséhez, vidékre költöztek. Itt informálták Golovint, hogy az egyik moszkvai minisztériumnál megüresedik egy bírói állás, melyet barátai közbenjárására végül ő kapott meg. Moszkvába utazott, ahol új házat vásárolt, melyet maga újíttatott fel és rendeztetett be, de a munkákban ő is közreműködött. Egyszer egy szerencsétlen mozdulat után leesett a hágcsóról, de megkapaszkodott, így csak az oldalát ütötte kissé meg. Mikor családtagjai is utánajöttek, csak ámultak új otthonuk láttán. Boldogan éltek Moszkvában, még összejöveteleket, estélyeket is rendeztek. Lányuknak időközben előkelő kérője akadt Dmitrij Ivanovics Petriscsev vizsgálóbíró fia személyében.

4

Az újabb idillt Golovin erősödő fájdalmai és állandó rosszulléte törte meg. Rossz volt a szája íze, s hasogatta az oldala. Felesége is egyre nehezebben bírt vele, lassanként már a halálát kívánta, de tudta, ezzel fizetése is megszűnne. Végül azt tanácsolta, keressen fel egy orvost. Golovin így is tett. A fontoskodó doktor viszont inkább azon polemizált, vajon vakbele vagy vándorveséje van-e Golovinnak, s nem azon, súlyos-e a betegsége. Ezt követően elment egy másik orvoshoz, az viszont egészen más betegséget diagnosztizált nála.

5

Két hónap elteltével felkereste őket Praszkovja öccse, aki megdöbbenve látta, milyen rossz bőrben van a sógora, s halkan megjegyezte, hogy ez az ember már halott. Golovin kivizsgáltatta magát egy harmadik orvossal is, aki szerint a vakbelével van valami rendellenesség. Hazament, s már-már úgy érezte jobban van, de mikor újból belényilallt a fájdalom, halálfélelem tört rá.

6

Golovin nem tudott szabadulni a fájdalomtól. Már munkahelyi teljesítményén is meglátszott betegsége, egy tárgyalást nem volt képes hiba nélkül levezetni. Ennek ellenére nem akart beletörődni, hogy ő halandó, s előbb-utóbb meg kell halnia.

7

Betegsége harmadik hónapjában már nyilvánvalóvá vált számára, az egyetlen kérdés csupán az, mikor hal meg. Fájdalomcsillapítás céljából ópiumot és morfiuminjekciókat kapott. Számára leggyötrelmesebb művelet a székelés volt, melyet egyedül képtelen volt végrehajtani, ezért általában az inas, Geraszim segített neki. Időközben megtetszett neki a fiú életkedve, tartózkodó vidámsága és segítőkészsége, ő lett az egyetlen számára, akivel szívesen időzött, még családtagjai jelenléte ellen is tiltakozott. Nem bírta elviselni, hogy szerettei folyton hazudnak neki, és a gyógyulással áltatják.

8

Reggel Pjotr, az inas mosdatta és öltöztette Golovint. Majd a doktor érkezett, aki megvizsgálta a beteget, s közölte, nem kezeskedhet semmiről. Estefelé Praszkovja, a gyerekek és Liza kérője, Petriscsev kereste fel Golovint. Színházba készültek, Sarah Bernhardt vendégszereplésére. Golovin maga ragaszkodott, hogy menjenek csak el szórakozni.

9

Felesége éjszaka érkezett haza, ő azonban nem kívánta, hogy virrasszanak mellette, még Geraszimot is kiküldte. Álmában egy fekete zsákba gyömöszölték befelé, de ő hiába próbált segíteni, nem fért bele, s felébredt. Keserűen próbált magának számot adni eddigi földi létéről, s most először derengett fel előtte: talán nem is úgy élt, ahogy kellett volna.

10

Két hét telt el. Egyre inkább a kétségbeeseés uralkodott el rajta a remény rovására, s egyre tisztábban látta, hogy élete előrehaladtával egyre kevesebb valódi, igaz örömben volt része, gyakorlatilag mint egy lejtőn, haladt mostani állapota felé.

11

Újabb két hét telt el. Időközben Petriscsev hivatalosan is megkérte Liza kezét. Erről azonban Golovin még nem tudott, ő saját lelki harcát vívta. Egyre tudatosabban élt benne az a gondolat, hogy elfecsérelte életét, léte nem az volt, aminek kellett volna lennie. Praszkovja papot hivatott, aki meggyóntatta és megáldoztatta férjét.

12

Ezután Golovinon újból eluralkodott a rémület, mindenkit kiküldött a szobából, s három napon keresztül megállás nélkül ordítozott. Majd megnyugodott abban a tudatban, hogy bár élete nem az volt, ami kellett, még helyre lehet azt hozni. Családtagjai körülállták, ő bocsánatot kért, s örökre elbúcsúzott tőlük. Lelke ebben a hitben nyugodott meg. Teste még két órán keresztül vívta haláltusáját, majd lelkét követve az is megszűnt élni.

Tolsztoj: Ivan Iljics halála (1886)

„Ivan Iljics élete egyszerű, mindennapi és iszonyú volt.” Mint szentpétervári törvényszéki bíró, egy családos ember gondtalan életét éli, míg egy napon egy függöny felakasztása közben elesik és rejtélyes hasi fájdalma támad. Az eleinte jelentéktelen fájdalom lassan kínzóbbá válik. A hosszas orvosi kezelés nem használ, a tünetek egyre súlyosabbak lesznek, míg végül Ivan Iljics szembe kell hogy nézzen a megfoghatatlan, ismeretlen, biztosan közeledő halállal.

Ivan Iljics meg van róla győződve, hogy nem érdemli meg lassú kínjait, hiszen helyesen élt, tehát a halálnak, ha jönnie is kell, gyorsnak és fájdalommentesnek kellene lennie. Állapota beárnyékolja felesége gondtalanságát, aki nem vesz tudomást annak súlyosságáról, továbbra is estélyekre és operába jár, s úgy kezeli Ivan Iljicset, mintha csak lábadozna – ahelyett, hogy elfogadná hogy férje haldoklik. Emiatt Ivan Iljics meggyűlöli saját családját, Geraszim nevű szolgájánál keres lelki nyugalmat, aki fáradhatatlanul szolgálja őt és mindvégig mellette van. Geraszimot nem rémíti a halál gondolata, képes együtt érezni és nem menekül egy haldokló társaságától. Ivan Iljics tisztelni kezdi őt és elbizonytalanodik, ő maga rendes ember volt-e egész életében.

Utolsó napjai megvilágítják számára e kérdést és megmutatják a különbséget hiú, felszínes, félelmekkel teli, és egy valóban helyesen élt élet között, mely mentes az előbb leírt tulajdonságoktól és képessé teszi az embert a szánalomra és együttérzésre is a szenvedők iránt. Életének utolsó, kiteljesedett pillanatában többé már nem gyűlöli családját, hanem sajnálja őket mint szenvedőket, akik képtelenek másként élni, mint képmutatásban. „Milyen boldogság!” – szól utoljára, és meghal.

Ivan Iljics

Élete egyszerű, mindennapi és iszonyú volt! „A főhős teljesen hétköznapi módon az elvárásoknak megfelelően él. Nem tesz semmi különlegeset, nem lóg ki a sorból, azt teszi, amit elvárnak tőle, még házassága is a megszokásokon alapul, nem szerelmi házasság. Élete unalmas, semmi nem tér el a szokásoktól, még tragédiák sem történnek vele. Halála is csak egy egyszerű kis dolgon múlik (a függöny felrakása közben leesik a létráról). A halál előtti időszakot részletesen ábrázolja az író. A főhős lelkében lejátszódó folyamatokat mutatja be. A főhős először fél a haláltól, szeretne még élni, majd rádöbben létének értelmetlenségére, megérti, hogy addigi élete a halállal egyenlő, és hogy számára csak ezután kezdődik az élet. A mű értéke bírálatban rejlik. Az író kemény bírálatot mond a kapitalista viszonyokról, az orosz hivatalnokrendszerről és az emberi jellemről. Ivan Iljics életének és halálának minősége más. Lélekben megtisztulva hal meg. Családja még halálakor sem törődik vele, mert nekik így könnyű, nem hiszik el fájdalmait, de Ivan halálakor mindenkinek megbocsát.

24. M.o. a forradalom előtt

1. Elő mozzanat

Metternich kancellár az ellenzéki szellemet már a megyékben el akarja fojtani pl.: kormánybiztosokat küldenek ki, megvesztegetéssel próbálkoznak, nyílt erőszakot alkalmaznak.


2. Ellenzék megosztottsága

• nemesi liberálisok: Kossuth program mellett állnak
• centralisták: erős kormány megteremtése, nemesi vármegye eltörlése
• radikális demokraták: írók, művészek, forradalmat akartak, túlhaladnak Kossuth nemesi liberalizmusán, Petőfi, Vasvári Pál, Táncsics váltság nélküli jobbágyfelszabadítást követelt

3. Politikai pártok létrejötte

1846 Konzervatív párt - Széchenyi reformprogramja

1847 liberális Ellenzéki párt - Kossuth, Deák, Batthyány


4. Utolsó rendi o.gy. 1847/48

• nagy horderejű döntések nem születnek pl: nincs közteherviselés, nem törölték el az ősiség törvényét
• egyensúlyi helyzet alakul ki a liberálisok és a konzervatívak közt
• változást az 1848 februári párizsi forradalom hozza meg

23. A gazdasági élet föllendülése és a nemzeti kultúra virágkora

1. A tőkés termelés előfeltételeinek kibontakozása

• 1830-as évektől mezőgazdasági árutermelés tömegessé válik, megnő a távolsági kereskedelem jelentősége, nincs egyoldalú gabonakivitel
• a mezőgazdasági árutermelés haszna: infrastruktúra kiépítése

-vasút

-bank

-híd

-folyamszabályozás

-ipari beruházás

• Textil iparban megjelennek a gőzzel hajtott gépek
• papírgyárak alakulnak
• cukorüzemek jönnek létre
• vasipar fellendül
• gyors városiasodás
• közlekedés javulása
• egységes piac-> Pest a központ

2. A nemzeti kultúra virágkora és a tudományok fellendülése

• Buda és Pest irodalmi központ lett: folyóiratok, írói társaságok, könyvnyomtatás, Magyar Színház
• Vörösmarty, Petőfi, Jókai, Arany
• klasszicista épületek
• Erkel Ferenc és Liszt Ferenc
• Nemzeti Múzeum, Magyar Tudományos Akadémia
• népi művészet felfedezése-> Kőrösi Csoma Sándor
• magyar lett az államnyelv

3. Nemzetiségi kérdés

• a magyar nemesi nemzet tagja volt minden kiváltságos, tekintet nélkül arra, hogy milyen nyelven beszélt, a jobbágyok ebbe nem tartoztak bele
• a jogok fokozatos kiterjesztése, az érdekegyesítés nem csak a magyarokat, hanem a nemzetiségi tömegeket is bevonta egy nagyobb közösségbe
• azonos szabadságjogok, nemzetiségre való tekintet nélkül liberális nemzet

12. Kossuth programja

1. 1832/36 országgyűlés után

Az udvar támadása még inkább felizzította az ellenzéki szellemet, aminek következtében az emberek fellázadtak (olvasó egyletek, kaszinók).

2. 1839/40 o.gy.

• törvénybe iktatják az ÖNKÉNTES örökváltságot
• ipartörvény: engedélyezik az üzemalapítást
• váltótörvény: egy olyan értékpapír, amely egy pénzügyi követelést testesít meg, ha nem egyenlítik ki, akkor az adóson végrehajtást lehet követelni -> kibontakozó hitelélet kelléke lett
• politikai elítéltek amnesztiát kaptak

3. Kossuth

Zemplén megyében Monokon született, evangélikus felvidéki kisnemesi családból jött, ügyvéd.

1837-1840 börtönben ül, ahol angolul tanul és közgazdaságtant.

1841 január Pesti Hírlapot szerkeszti, ő a modern újságírás megteremtője, vezércikkeiben gazdasági és társadalmi problémákról fejtette ki véleményét.

4. Programja

• önkéntes örökváltság helyett KÖTELEZŐ örökváltság, melynek a terhét az állam viseli
• teljes közteherviselés
• népképviseleti o.gy. (a jobbágy is részt vehetett, szavazhatott)
• szabad földtulajdon a parasztnak
• Bécstől független nemzeti állam
• 1844 Védegylet: tagjai vállalják, hogy 6 éven keresztül magyar árut vásárolnak, akkor is ha ez drágább, rosszabb minőségű.
• védővámokat javasol M.o.-nak /Széchenyi fejleszteni, Kossuth védeni akarja /

5. Nemzetiség politikája: a nemzetiségek csak a magyar nemzet más ajkú tagjai, így külön kollektív közös jogok nem illetik meg őket. Ez az elképzelés illeszkedik a korabeli egy politikai nemzet koncepcióba.

Kossuth nézetei sokkal radikálisabbak, forradalmibbak voltak, mint Széchenyié.

A '40-es években éles vita bontakozott ki közöttük. Széchenyi Kossuthot lázítónak tartotta, aki forradalomba hajtja az országot.

A '40-es években Kossuth nézete jobban kifejezte az ország érdekeit, sokan csatlakoznak hozzá. Pedig Kossuth nevezte Széchenyit a "legnagyobb magyarnak".

"Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás."

6. Gyakorlati alkotások

• védegylet
• iparegyesület
• Magyar Kereskedelmi Társaság

Madách : Az ember tragédiája fogalmazás

Az ember tragédiája az emberiség múltját, jelenét és jövőjét vázolja le. Keresi az élet nagy kérdéseire a választ, ezeket Ádámon keresztül tapasztaljuk meg. Lucifer alakja pedig az örök kételkedés szimbóluma, ami a mai emberekben is megtalálható.

Az élet értelme mindenkinek más, de az oda vezető út nem. Lucifer szerepe azért is érdekes, mert Istennel együtt teremtették a világot, de mégis ki akarta hagyni Isten belőle. Lucifer azonnali lázadása érthető, mivel úgy igazságos, ha mindenki megkapja azt ami neki jár, akár jó, akár rossz. Lucifer célja miután megkapja részét, a két fát, a teremtet világ megdöntése és ezzel asz Úré is. Lucifer törekszik arra, hogy céljához minél közelebb jusson. Ádám célja az élet értelmének megtalálása, hogy van-e értelme egyáltalán élni. A két fa csak közelebb sodorja őt a tudáshoz. Nem gondol bele viszont a következményekbe, ez egy nagyon jellemző emberi hiba, mivel az emberek cselekedeteik előtt nem gondolkodnak. A tudásszomj és a válaszok hatalma egyfajta kapzsi emberi szokás.

A történelmi színeken keresztül értjük meg a mű egyik fő gondolatát, azt amit sokak keresnek és mégsem találnak: az élet értelmét.
Egyiptomban a dicsőség, elvakult hatalomvágy uralja Ádámot. A nő, Éva segítségével döbben rá hibájára, s így felszabadítja fáraói uralma alól a rabszolgákat. A milliók egyért elv csődöt mondott. Nem akarja, hogy a sokaság miatta szenvedjen el egy ősi ideológiát. A z uralkodó eszme helyett az egy a milliókért szabadság elvet választja, így kerül Athénba.

Megadatik a szabadság joga és az emberek nem tudnak vele élni. A "szabadnak" nevezett nép pénzen megvehető jogai, eladják saját magukat, talán még a lelküket is. Miltiádész ellen fordul az úgynevezett "szabad" nép, s halálra ítélik. Ádám mégis felvállalja a jogtalan vádakat és ítéletet, s ezzel meghajol a köz akarata előtt. De szerencsére Lucifer tovább viszi őt Rómába, ahol a bornak, mámornak, kéjnek, élvezeteknek élnek az emberek. A semmittevés és eme lesújtó képek kiábrándítóan hatnak Ádámra, s új eszmét keres: szeretet és testvériség.

Elvakult, hitüktől eltorzult kereszteslovagok hirdetik kard által Isten igéjét. Micsoda képmutatás. Szeretet? Testvériség? Vér ontatik, de mért? Talán, hogy jót tegyenek? Miféle ideológia az, mely Isten szavát hirdeti és közben milliókat öl? Hamis élet, még igaz szerelem sincs. Ádámnak ez is egy újabb kiábrándulás.

Prága tudományok, felfedezések színtere. Ádám Kepler bőrében, csekély pénzért kénytelen a cár utasítására horoszkópokat készíteni. Úgy érzi elkótyavetyélte tudását, ő csillagász és nem holmi kuruzsló. A feleség is félre megy tőle, de megérti a nőt. Az álom Párizsban segít neki értelmezni az embereket. A forradalom eszméi: szabadság, egyenlőség, testvériség érzete nem tűnik rossznak, de mert mindig van csavar az életben. Dantonék eltávolítják azokat, akik a forradalommal szemben állnak, s Ádám belátja elvakultság vezeti a népet. Mikor álmából felébred rádöbben, hogy feleségét a korszak tette ilyen csalóvá, undorítóvá, s ő ha nem ebben a korban élne talán másképpen viselkedne. Tehát a kor hatással van az emberre!

London a hamisság, nyomor és gyilkosok helye,nem tűnik ez sem tökéletes otthonnak. Pénzéhes emberek, szívtelen asszonyok, igazi boldogság itt sincs.

A falanszter túlszabályozott, monoton egységre törekvése kiábrándítóan öli az egyéniséget. Az igazi értékeket már csak múzeumokban láthatják az emberek, ezzel ölik meg a különleges dolgokat az életben. Személytelen ez a világ, mindenkinek rossz, mert egy olyan ideológia lett rájuk erőltetve ami alól folyamatosan szabadulni akarnak. A legdurvább dolog, hogy a legszorosabb emberi köteléket ami megadatott anya és fia közt, még azt is képesek széjjel szakítani. E világokból Ádám menekül, menekül az Űrbe. Az ideológiák sikertelen sora elől, el akar szakadni a Földtől, talán nem ok nélkül. Lucifer ki végigkísérte ekkor érzi diadalmaskodását az ember felett. A Föld nem hagyja elmenni szüleöttét, mert

21. Reformmozgalom kibontakozása

30-as évek reform gondolatai

-érdekeggyseítés: a nemesek és a parasztok 80% érdekét egyesíteni,jobbágyok akaratának fegyelembe vétele

-népképviseleti ogy. a jobbágyok is résztvehess

enek,képviselhetiik magukat

-haza(1.) és haladás(2.):(1*)nemzeti függetlenség (2*)gazdasági és társadalmi hatás,fejlődés

32-36-os o.gy.

-első igazi reform o.gy.

-jelentősége: a reform eszmék széleskötű terjedése,Deák,Kölcsey,báró Wesselényi Miklós,Kossuth L.

-az o.gy.-i ülésen fiatal jurátusok,joghallgatók vettek részt

Kossuth tudósításaiban tájékoztatta a közleményt az o.gy.-n történő munkáról.

döntések:

-a törvények hivatalos nyelve magyar

-a jobbágytelken élő nemes is adózik és az o.gy. költségeit , a Lánchíd vámját a nemesek fizetik

A Habsburg udvar reakciója: I.Ferenc 1835 meghal,helyére , V.Ferdinánd kerűl,aki szembeszáll a reformokkal, letartóztatják Kossuthot,Wesselényit perbe fogják.

1837-ben megnyilik a Pesti Magyar Színház

1836 Nemzeti Múzeum megépítését elkezdik

1836 Szózat Vörösmarty Mihály megírja

12. A reformeszmék kialakulása és elterjedése, Széchenyi programja

Reformkor fogalma: -tágabb értelemben az 1820-as évektől

1848-ig tartó történelmi időszak, amelyben

a gazdasági és társadalmi változásokat reformokkal próbálták végrehajtani.

-szűkebb értelemben 1825/27 ogy. Pozsonyi köthető

-az első igaz reform.ogy..1832/36 tekintjük

1825/27.o.gy. jelentősége: -maga az összehívása, vége az abszolútizmusnak

-gr:Széchenyi feltünése

-a magyar nyelv és kultúra ügye

->Széchenyi fellépése

-birtokainak 1 évi jövedelmének ajánlja fel /MTA/

Széchenyi István

apja: gr. Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója

anyja:Festetics Julianna

-Fiatal korában a császári hadseregben szolgál, Napóleoni háborúk

-leszerelése után beutazza K-és NY Európát

-Anglia nagy hatást tett rá

3 dolog feűigyelemre méltó:alkotmány,gépek,lótenyésztés(lóversenyek)

Első könyve:Lovakrul

Reformprogramja

1830.Heifel-M.o. polgári átalakulásának programja

1831.Világ(ország)

1833. Stádium

Programjainak elemei

-Ősiség törvényében eltörlését

-magyar kultúra,nyelv támogatása

-törvény elötti egyenlőség

-a nem nemesek is birtokolhassanak földet

-hidadó részleges közteherviselés pl. a nemesek fizessék az o.gy. költségeit

-az ipar ,infrastruktúra

-nemzetiségi politika több jogot adott volna a nemzetiségieknek,mint Kossuth

-a reformok végrehajtását a művelt nagybirtokosoktól(arisztokratáktól)várta.

-Úgy gondolta,hogy a változások,reformok útján véghez vihetők,nincs szükség forradalomra.

-A bécshez fűződő viszonyuknak nem akarta bolygatni.

-Ellensége a rabszolgatartó jobbágyrendszernek,viszont a jobbágyfelszabadítást lassan, fokozatosan képzelte el.

ÖNKÉNTES ÖRÖKVÁLTSÁG ->1% tudja kiváltani magát a jobbágyságból

-> a földesúrnak fizet a jobbágy , hogy szabad legyen.

Gyakorlati alkotások

-Lánchíd

-folyószabályozás(Tisza)(Al-Duna)

-Dunán hajózás,Balaton gőzhajózás

-vasút

-kaszinó

-lóverseny

-bortermelés

-takarékpénztárak

-Pesti Magyar Színház

Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt

A Tót atyafiaknak az egyik története ez a mű.

Cím: az felgyújtott akol helyére utal

Olej Tamás lelkén esett foltra, lelkifurdalásra utal

Szerkezete

Bevezetés: bemutatja a színhelyet, szereplőket

Olej, bárányok, Anika

A természet és az ember között közvetlen a kapcsolat.

A Felvidéken járunk, szinte mesebeli tájon.

Bonyodalom: megjelenik a (talári herceg) vadászként, megtetszett neki Anika.

Kibontakozása: a herceg látogatási, a bacsának egyre ellenszenvesebb, kiderül, hogy a hercegé minden

Isten, vármegye, herceg -> ezt ismerte el Olej maga felett

Anika várja a herceget, Matyi szerelmét nem viszonozza

Tetőpont: A talári herceg felajánlja Olejnek Anikáért cserébe az akolt az összes juhval.

Olej meginog, majdnem kísértésbe esik és ezt a herceg észreveszi, aztán mégis nemet mond, tisztessége felülkerekedik birtoklási vágyán. A herceg taktikát változtat, arra kéri Olejt hunyjon szemet a dolog felett és a herceg úgy tesz, mintha megszöktetné Anikát. Olej rábólint erre, de abban a pillanatban meg is bánja tettét. Bűntudata gyötri tovább, képzelt betegség, széttöri a tükröt, nem tud magával szembenézni. A természet is vádolja Olejt "aklot cserélt becsületért".

Megoldás: a herceg elviszi a lányt, Olej nem tud megbékélni

Önmagával és elkeseredésében felgyújtja az akolt.

Mikszáth: Bede Anna tartozása

A jó palócok kötetben található novella.

Cím: Egy olyan nőre utal, aki meg sem jelenik a történetben, csak említés esik róla.

Szerkezete

Előkészítés: rövid, megtudjuk a helyszínt, tárgyalóterem, hideg tél van, fáradt bírók
Bonyodalom: Bede Erzsi megjelenik, azt hisszük ő Anna, de sem az olvasó sem a bírák ezt nem tudják, hogy ő csak a húga.
Kibontakozás: a bírák és a lány beszélgetése
Tetőpont: Kiderül, hogy ő nem Anna.
Megoldás: a bírák hazaküldik Erzsit, egy kegyes hazugsággal, miszerint Anna ártatlan volt.


Erzsi jelleme: félénk, csöndes, szerette Annát, önfeláldozó, becsületes, naiv, kedves, szende, mindenkire hatással van, ez ellentét a téllel odakinn, bírók zordsága-> feldobja őket

Téma: Bede Erzsi át akarja vállalni halott testvérének büntetését

Elbeszélői közlés: többségében párbeszédekből bontakozik ki a cselekmény, a leírás és az elbeszélés viszonylag rövid

Szereplők: Bede Erzsi és a bírák

Mondanivalója: tisztesség, becsület, önfeláldozás, testvériség és szeretet

Vajda János (1827-1897)

Élete

Pesten született, majd a Fejér megyei Vaálra költöztek. Az apja uradalmi főerdész volt.
Tanult Székesfehérváron, majd Pesten egy ideig gimnáziumban, majd vándorszínésznek áll, de csalódottan tér vissza. Tisztviselő lesz Pesten, ahol befogadták a Pilvax asztaltársaságának nagytehetségű fiatal írói, költői közé.
Részt vett a 1848-as forradalomban és szabadságharcban, amelynek leverése után bujdosnia kellett.
Élete végéig újságokból és lapszerkesztésből él.
Az '50-es években szeret bele Kratochwill Georginába (Gina versek) reménytelen, plátói szerelem.
Vajda és Gina között rövid ideig tartott a valódi kapcsolat, mégis a költő egész életére, műveire kihatott. Ginát feleségül is kéri, de a nő inkább gróf Eszterházyhoz megy , aki gazdag arisztokrata.
Később feleségül ment egy cirkusz igazgatójához és Oroszi Véghelyi Georgina néven mint műlovarnő lépett fel, járta a világot, sikert aratott.
1880-ban megnősül Bartos Rózát veszi feleségül, de 4 év múlva elválnak.
Elszigetelve, magányosan, szegényen hal meg.

www.enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Vajda.htm





Jelleme

Különc, magának való, magányosságra hajló ember. Nem tudott igazodni környezetéhez. Olyan erős egyéniség aki semmiféle szabálynak, elvárásnak nem tudott és nem is akart eleget tenni.


Pályája

Ígéretesen indul Arany nyomdokain haladva, epikát ír. Rövidesen azonban elfordult a nép-nemzeti irányzattól. Idegennek érezte magától az útmutató népvezér költő szerepét. Elszigeteltsége, nem nyugvó szerelmi szenvedélye, sorsa iránt elkeseredettsége a líra felé viszi tovább.
Költészetével a modern magyar lírát készíti elő, ami Nyugat nagy korszaka. Ady nagy tisztelettel beszél róla. Költészete a romantikus és realista hagyományoktól, a modern szimbolista és impresszionista líra irányába mutat.


Tájversei

Míg Petőfi tájverseiben a táj bemutatására teszi a hangsúlyt, Vajda költészetében a táj csak közvetítő elem arra, hogy kivetítse gondolatait, érzéseit. Tehát a belső lelki táj sokkal fontosabb nála, a tájelemek túlmutatnak önmagukon.

A Nádas a tavon c. versben összekapcsolódik a valóság, látomás és filozófia, hiszen a konkrét tájelemektől az élet nagy kérdéseit érintő problémakörig jutunk el.
Van-e értelme az életnek? Létezik-e az embertől független külvilág?

Üstökös c. verse allegorikus hangnemben telik. A költ saját sorsát azonosítja az üstökössel, az utolsó versszakban megfejti a metaforát.


Ginaversek

A szerelmi költészetében is újdonságot hozott. Míg Vörösmarty és Petőfi a hitvesről írt, addig a század második felében újfajta nőtípus jelenik meg : a gyönyörű szerető, a szabadabb erkölcsű nő, a kitartott asszony.
A szerelem már nem lelki harmóniát jelent, hanem pusztító, gyötrő testi szenvedélyt. A nő már nem hitves, hanem partner, olykor ellenfél is.
Gina emléke egész költészetén végigmegy. Évtizedeken át írja hozzá szerelmes verseit. Idővel a szerelem jelképévé válik, az eltűnt boldogságot, fiatalságot jelenti a költő számára.
Az 1860 után írt verseiben elcsitul eme szenvedély, helyére tűnődő emlékezés lép.

Mikszáth Kálmán (1847-1910)

Élete
A Nógrád-megyei Szklabonyán született, paraszt családból származik. Szülőfalujában élt 10 éves koráig, amelyet a Felvidéket, a Tótországot, palócokat több művében megjelenítette.
Rimaszombatra, majd Selmecbányára kerül, Pesten 4 évig jogot tanul, de diplomát nem szerez.
Balassagyarmatra kerül Mauks Mátyás főszolgabíró mellé, ügyvédsegédnek.
Mauks Ilona lett a felesége, majd Pestre költöztek, újságszerkesztő lesz. Anyag és megélhetési problémák miatt elválnak.
Szegedi Napló munkatársa lesz és írói pályája beindul.
1881 Pesti Hírlap, megjelenik elbeszélés kötete a Tót atyafiak címmel (4 hosszú elbeszélés).
1882 A jó palócok (15 rövid elbeszélés). Országosan ismertté vált.
Újra összeházasodtak Ilonával.
Több irodalmi társaság tagja lesz, Kisfaludy, Akadémia, sőt o.gy.-i képviselő is.
1910 tüdőgyulladásban meghal.

Több prózai műfajban alkotott: novellák, karcolatok (o.gy.-ről írt novellák, a korabeli közéletet mutatja be), kisregények, regények.

Pl: Beszterce ostroma
Szent Péter esernyője
Noszty-fiú esete Tóth Marival
Különös házasság
Fekete város
Beszélő köntös
Gavallérok

Kedvelt figurái a falusi emberek, dzsentrik, parasztok.

Határozza meg Mikszáth helyét a magyar irodalomban!

Mikszáth életműve kapocs a XIX. századi és a XX. századi elbeszélő irodalom között. Eötvös József által elkezdett ábrázolási módot, a realizmust folytatja. Jókai regényírói művészete, a romantika alapvetően meghatározza a század második felének prózaművészetét. Jókai árnyékában nehéz volt az elbeszélő íróknak észrevétetni tehetségüket. Mikszáth volt az a kivétel, akinek hosszú, nehéz írói küzdelemben sikerült kiemelkednie, s bizonyos fokig elszakadnia a romantikus ábrázolásmódtól. Így lett Jókai mellet az egyik legolvasottabb XIX. századi író.

Műveiben a romantikára oly jellemző retorika, pátosz, túlzott idealizálás háttérbe szorul, és átadja helyét az élőszóbeli kötetlenségnek, természetességnek. Történetmondására jellemző, hogy mindent közölni akar, az érdekességeknek, a különösnek nem tud ellenállni, így írásainak szerkezeti zártságát, a feszes felépítést hiába keressük. Írásaiban bírálat és részvét; romantika és realizmus, nosztalgia és kiábrándultság, költészet és józan megfigyelés egyszerre van jelen. Az ironikus-humoros hangnem szinte valamennyi írásának meghatározó eleme.

Mennyiben újszerű Mikszáth elbeszélésművészete? Mutassa be a két novelláskötet jellemző vonásait!

Az író rátalálva sajátos, egyéni hangjára másfajta témát választ, mint Jókai vagy kortársai. Tót történeteinek hőseiben ugyan még sok a romantikus vonás: különös-különc figurái a világtól elzárt magányos emberek, akik naphosszat nagyokat hallgatnak, akik távol élnek a zajló városi világtól; s jobban kötődnek a természethez vagy az állatokhoz, mint az emberi társadalomhoz. Mikszáth a falu világát, az egyszerű parasztemberek életét ábrázolja. Alapjaiban távolodik el tehát Jókai-féle romantikától.A novelláskötetek főhősei tót és palóc parasztok, akiket nem kívülről, hanem belülről lát az író. Felismerteti Mikszáth az olvasóval, hogy a látszólag együgyű és durva ember lelkében mély érzések és gondolatok rejlenek. A falusi egyszerű emberek is megvívják a maguk belső csatáját, lelkükben ellentétes érzések csapnak össze, de a marcangoló önvád hatására erkölcsileg tiszták tudnak maradni. Ezáltal gyakran válnak emberileg értékessé, így erkölcsileg a hatalmasnak vélt uraik fölé nőnek.

Mikszáth nemcsak másfajta témát választ, de másfajta hangon ír, másfajta ábrázolást követ. Petőfi és Arany népies hangvételétől bátorítást kap: "A néptől tanulja a nyelvet az író kétségkívül - írta később önmagáról Mikszáth -, mint ahogy a szamócát az erdőn szedi az ember. De megtisztítva, megmosva, ... Az aroma rajta legyen, de a rög,a penész és békanyál nem."

Mikszáth írásai a természetes beszéd, a köznyelv, élőszóbeli előadásmód fordulatait idézik. Novelláit olvasva úgy érezzük, mintha ott ülne mellettünk nekünk mesélné el a történteket. Egy-egy közbeszúrt anekdotával, humoros-ironikus megjegyzéssel, megszólításokkal igyekszik a hallgató figyelmét ébren tartani, s e kettős kötés - történet és előadásmód -teszi élvezetessé írásait.

Ezekben a novellákban még fellelhetők romantikus motívumok, pl. különös téma, váratlan fordulatok, túlzások, eszményített lányalakok, de már a realizmus jellemzőit is megfigyelhetjük írói ábrázolásmódjában. A részletes, a valósághű tájfestés, a környezetrajz, a szereplők lélekábrázolása, egyfajta arisztokrataellenesség, kritikai hajlam a realista vonásokra utal. Romantika sé realizmus sajátosan ötvöződik Mikszáth műveiben. A gyakran lassú kezdést pergő történések követik, a párbeszédek felgyorsítják az eseményeket. Szaggatottság, sűrítettség gyakori jellemzői e műveknek, s ettől lesznek gyakran sejtelmesek is.

Mikszáth elbeszéléseiben a természet időnként "főszereplővé" válik. A táj cselekszik, társalog az emberekkel, az állatok szinte értik az emberek lelkét, érzéseit. Mikszáth gyakran él a leírásokban a megszemélyesítésekkel, a köznyelvi-élőszóbeli fordulatokkal.

19. A feudalizmus bomlásának jelei

1. Mezőgazdasági változás

• a háború miatt a kis- és közép birtokos nemesség árutermelésbe kezd

-> bővítik a földjeiket

-> robotoltatják a parasztokat

-> 3 nyomásos gazdálkodás

-> külterjes gabonatermesztés

Háború után nincs gabonakereslet és az áru rossz, nem eladható.

M.o. Ny-on és ÉNY részén a nagybirtokos konjuktúra (gazdasági fellendülés) birtokát korszerűsítette. -> így terjed a vetőgép, vetésforgó, vaseke

Ezt nehezítette a tőkehiány, az marad versenyben aki tud korszerűsíteni.

Egy birtokos termény szint fölött -> a birtokos kiterjeszti majorságát

-> növekszik a robot szüksége, de nem vehető igénybe

-> nincs pénze

-> zsellér föld

2. Ipar és kereskedelem

Napóleoni háborúk idején -> kontinentális kereskedelem

-> új manufaktúrák alakulnak, de céhek is vannak

Osztrák-cseh ipar versenye rossz hatással van a tőkés manufaktúrára -> vámpolitika M.o-t az örökös tartomány piacává tette.

3. Társadalom ( differenciálódás-különbözés)

-nemesség : arisztokrácia 10%, középbirtokos nemes (ők változtatni akarnak), kisnemesek

- jobbágyság (parasztság): gazdag, közép, szegény, zsellér

-polgárság: kereskedők, céhmester, manufaktúra tulajdonosok

munkásság

értelmiség: ügyvédek, tanár, honoráciorok: értelmiségi, nem nemesi származású, reformok és a polgárosodás legelszántabb hívei

Parasztság

-telkes jobbágyok : felső rétege bekapcsolódik az árutermelésbe

és zsellérek: jó munkaerő forrás a zsellér, valamint jobbágytelek nélküli paraszt

Nemesség

-bocskoros nemes: 1-2 telken maga gazdálkodik, előjogai vannak, a legszegényebbek / kisnemes, hétszilvafás nemes, félsarkantyús nemes/

-középbirtokos nemes: eladósodott, de a megyékben övék volt a politikai hatalom, részt vehettek az o.gy-n

-arisztokrácia: birtok korszerűsítés, politikai hatalom, kormányszékek élén álltak, gazdasági hatalmuk volt

Polgárság, munkásság, értelmiség

• céhmesterek- feudalizmus fenntartása
• manufaktúra tulajdonos és kereskedők- a polgári átalakulás
• munkások (fejletlenek)- kevesen vannak
• polgárság (jelentős része nem magyar)