Ady : Költészete a háború idején

A Halottak élén c . verseskötetében jelentek meg 1918-ban. Mélységesen elítéli a háborút, melyben a magyarság elpusztulásának elrendelését látja. A pokol és a téboly korának nevezi ezt az időszakot, amikor a jelent sötét képekkel festi le. Elhibázott, kilátástalan ez a jelen, amikor a közelmúlt átértékelődik , hiszen akkor még lehetett hinni a jövőben. Úgy gondolja, hogy a háború minden eddig létrehozott érték elpusztulását jelenti. Félti a magyarságot, az emberiséget, versei tiltakozást fejeznek ki a háborúval szemben.

Az Emlékezés egy nyári éjszakára c. vers a háború kitörésének rémületes éjszakáját jelenti meg, egy apokaliptikus látomás tárul elénk, a lírai én döbbenten veszi tudomásul a világ felfordulását. Urrá lesz a káosz, az embertelenség elvész az értelem , a lírai én is belerokkan a változásba, ő sem lehet ugyanaz az ember többé. Bár emlékként idézi fel a történéseket, mégis nagyon eleven, izgatott. Műfaja rapszódia.

Ember az embertelenségben (1916)

A román csapatok erdélyi betörése után született a költemény. Költői és emberi helytállásának bizonyítéka, hogy a téboly idején megpróbálja őrizni magyarságát és emberségét. Minden egész összeomlott ebben a tébolyban, az érzékszervek sem a szokásos módon működnek, a háború azokat is összezavarta. A lét értelmét veszítette, a borzalom, a félelem, a rettegés uralkodik a világon. Érdekes, hogy önmagát is élő-halottnak állítja be, ezzel szemben azonban mégis ott van az Ady-s "mégis" dacossága is ,hogy a már elért értékeket át kell menteni a jövőnek. A költő az emberséget követeli az embertelenség idején.

Az eltévedt lovas (1914)

A vers főszereplője nem is az eltévedt lovas , hanem a démonikus, félelemmel teli világ. Valamiféle őskáosz a múltból, rendetlenség uralkodik el a jelenen, győznek a bozótok, az erdők, a nádak a pőre-sík felett. Mintha a kultúrának, az értékeknek a visszavételéről lenne szó, ebben az ember nélküli világban. A múlt kísértetjárása hozza magával az eltévedt lovast, aki céltalanul bolyong. Nem látni, csak hallani a ködös Novemberben. Alakja talányos, talán Ady vagy a magyarság, az egész emberiség lehet ez a lovas.

13. A dualizmus korszaka Magyarországon

1. Magyarország a szabadságharc leverése után

Haynau rémuralma (1849-50) teljhatalommal rendelkezett

-nem működnek az alkotmányos intézmények, semmibe veszik a népet

-a túlkapások és a nemzetközi felháborodás miatt Haynaunak mennie kellett

2. Elképzelések M.o. leendő helyzetéről

• föderalisztikus (az egyes tartományoknak korlátozott alkotmányt adnak) pl. Windischgratz
• centralisztikus (a tartományokat azonos módon kell kormányozni, német államnyelv, egységes birodalom, egységes piac) pl. Schwarzenberg ez az elv nyer !
  támogatók: tisztikar, államhivatalnokok, nagypolgárság

3. A Bach-redszer (1850-59) , ún. neoabszolutizmus 1850-1867

nevét: Alexander Bach belügyminiszterről kapta, eredetileg ügyvéd

célja: a teljes beolvasztás az Osztrák Birodalomba

jellemzője: a polgári szabadság jogok és nemzeti törekvések elfojtása, viszont előmozdított a tőkés fejlődést

4. Intézkedések

• M.o. 5 kerületre osztják, Erdélyt leválasztják
• megszüntetik a megyei önkormányzatokat
• egységes közoktatást hoznak létre, a katolikus egyház vezetésével
• bevezetik az osztrák adórendszert
• a polgári - és bűntetőkönyvet
• osztrák hivatalnokokat hoznak "Bach-huszárok"
• megszüntetik az OMM belső vámhatárát
• a hadsereg nagy része M.o. állomásozik
• létrehozzák: csendőrség, államrendőrség, besúgók működése

Az élet minden területén nyílt germanizálás folyt.

A gazdaság és a közlekedés fejlődésnek indult.

5. Az ellenállás módjai

• aktív ellenállás pl. magányos merénylők, fegyveres, gerilla támadások, betyárok pl. Rózsa Sándor
• passzív ellenállás , vezetője: Deák Ferenc
  nem fizettek adót, nem vállaltak közszereplést, hivatalt, nem tartják be a rendeleteket
• emigráció tevékenysége (Kossuth, Klapka, Perczel Mór)
  csoportjai: Párizs (Szemere Bertalan, Teleki László), London ( Klapka ), Törökország (Kossuth, Perczel)

"beavatkozás a be nem avatkozásért"

1859. a mozgalom koordinálására létrejön a Magyar Nemzeti Igazgatóság

-voltak akik bíztak az olasz egység törekvésekben

-III. Napóleon , Garibaldi

1862. Dunai Konföderációs terv (Kossuth elmélete)

Ha felbomlik a Habsburg birodalom és létrejön az egységes Olasz.o. akkor a Duna medencébe kialakult hatalmi űrbe benyomulhat Orosz.o. , ezt kell megállítani, Horvát. o. Szerbia, Románia és M.o. összefogásával.

A korábbiakhoz képest több jogot adott volna a nemzetiségieknek.

A katonai akcióra nem került sor, mert a külpolitika számunkra nem alakult kedvezően (Krími háború, francia<-> osztrák megegyezés).

6. Bach menesztése

ok: nem tudott úrrá lenni a magyarok passzív ellenállásán, államcsőd közeli helyzet alakult ki, Ausztria kedvezőtlen külpolitikai helyzete (francia)

7. 1859-61 korszak

A neoabszolutizmus átalakulásának kísérletei.

1860 októberi diploma: visszaállította a magyar o.gy, megyéket,

1861 februári pátens (rendelet)

Ady: Magyarság versek

Már "Az ős Kaján" c. versben megjelenik a mit ér az ember, ha magyar gondolata.

Nekünk Mohács kell (1908)

A fajok cirkuszában (1910)

Az Idő rostájában (1913)

A föl- földobott kő (1909)

Sípja régi babonának (1913)

Ezeket a gyakran átkozódó, ostorozó verseket a nemzetféltés, a szorongás váltotta ki Adyból. A magyarokat szerinte az akarathiány, a tenni nem akarás, a csak szavakban élő nagyhangúság, a következetesség hiánya jellemzi. Izgatta az a kérdés, hogy a nyelvileg és kulturálisan elszigetelt magyarság fenn tud-e maradni a népek közötti versengésben vagy könyörtelenül kihull az idő rostáján, akik képtelenek saját sorsukat alakítani azok így járnak. A nemzet ostorozás egyben önbírálat is, vagyis nemzetféltés és nemzetostorozás egyben jelenik meg nála. Kegyetlenek, kritikusak, zaklatottak ezek a versek, de végtelenül őszinték.

Nekünk Mohács kell (1908)

Fordított Himnusz, nem áldást, hanem verést kér, sorscsapást.

A cím: Mohács a magyar történelem egyik legnagyobb vereségének színtere. A "nekünk" szó utal a sorsközösség vállalására.

Az 1. vsz.-ban verést kér a magyarságra, az ismétlés erősíti ("verje") ezt fel.

A 3. sor "Cigány-népek langy szív sihederje" kritikával illeti a magyarokat, a cigány néppel az otthontalanságra, a kötődések nélküliségre gondol, a siheder éretlen zöldfülű, hasznavehetetlen fiatalra.

2. vsz. E/1. személyben beszél s lírai én, sorsközösséget vállal az első vsz-ban kritizált magyarsággal. A szent galamb és a zöld ág jelkép, a békességé, ezzel szemben követeli a verést, ostorozást. A két felszólító módú ige kiemelt szerepet kap, egyedül szerepelnek a sorban és jelentésük is negatív töltésű.

3. vsz .az előző vsz. gondolatát folytatja, T/1-re vált át, a rángasson ige tovább erősíti az előző dinamikus igéket. Viszont tragikusabb a vége, felvetődik a nemzetpusztulás.

A föl-földobott kő (1909)

A vers címe is találó, mert a helyhez kötöttséget determinálja, hiszen a föl-földobott kő nem tud ellenállnia gravitációnak. A vers szervező ereje a távol és a haza, fent és a lent ellentéte. Az örök elvágyódás mellett a költő sorsa az örök visszahullás, ezt erősíti az utolsó vsz. ismételt számhatározója: "Százszor is."

A kerettantervben és a középszintű érettségi tematikájában is szereplő lexika

1. Az ókor és kultúrája

kronológia: Kr.e. 3000 k., Kr.e. 18. sz., Kr.e. 776, Kr.e. 508,Kr.e. 336-323, Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.u. 476

személyek: Kheopsz, Hammurapi, Mózes, Buddha, Konfuciusz, Kleiszthenész, Periklész, Pheidiasz, Nagy Sándor, Zeusz, Pallasz Athéné, Tiberius Gracchus, Caius Gracchus, Marius, Sulla, Spartacus, Pompeius, Julius Caesar, Augustus, Diocketianus, Jézus, Szent Pál, Constantinus, Attila

fogalmak: ókor, város, állam, birodalom, fáraó, piramis, múmia, hieroglifa, ékírás, vallás, politeizmus, monoteizmus, buddhizmus, brahmanizmus, Biblia, Ószövetség, polisz, piac, arisztokrácia, démosz, türannisz, ekklészia, demokrácia, esküdtbíróság, sztratégosz, cserépszavazás, mítosz, színház, hellenizmus, köztársaság, patrícius, plebejus, rabszolga, gladiátor, consul, senatus, dictator, néptribunus, provincia, triumvirátus, császár, senatori rend, lovagrend, legio, limes, principátus, dominatus, colonus, amfiteátrum, barbár, népvándorlás, keresztény, evangélium, megváltó, egyház, apostol

topográfia: Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, Egyiptom, Nílus, Fönícia, Sumer, Palesztina, Asszíria, India, Kína, Babilon, Jeruzsálem, Athén, Olümpia, Olümposz, Makedónia, Alexandria, Róma, Itália, Karthagó, Pannónia, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria

http://downloads.diakkapu.hu/downloads/erettsegi/tori_adattar/Diakkapu-Tori-01-modul.pdf

• Kr.e. 3000: Sumer városállamok kialakulása; a sumer írás kialakulása – templomi tisztviselők. (Mezopotámia, Dél-Babilónia)
• Kr.e. 18. sz.: Hammurapi (óbabiloni birodalom) törvénykönyve – törvények, igazságos ítéletek, közigazgatási előírások gyűjteménye, az ókori kelet legjelentősebb törvénytára. Talio elv (szemet szemért)
• Kr.e. 776: Első feljegyzett olimpiai játék időpontja Görögországban. Zeusz tiszteletére. Kultikus rendezvények, sportversenyek, négy évenként rendezik, ez válik a görög időszámítás alapjává (olümpiász).
• Kr.e. 508: Kleiszthenész földreformja. Területi felosztás, városi, tengerparti és belső területek, mind egy phülét alkot, így a démosz többségben lehet. Legfőbb hatalom a népgyűlésé
• Kr.e. 336-323: Nagy Sándor, makedón király uralkodása. A perzsák ellen folytatott háborút. 323-ban hal meg. Nem volt utódjelöltje, ezért birodalma a diadokhoszok (örökösök) hatalmi harcában szétesik. Egyszemélyi uralkodó volt Ázsiában, korinthoszi szövetség vezetőjeként Görögországban és királyként makedóniában.
• Kr.e. 168: Püdniai csata, Makedónia döntő vereséget szenved, később Macedoni néven provinciává szervezik.
• Kr.e. 48: Caesar consul lesz, Pompeius után megy, a Balkánon megütközik vele, végül Pharszalosznál győzelmet arat, Pompeius elmenekül.
• Kr.u. 476: Odoaker, germán vezér megdönti Romulus Augustulus császár uralmát, ezután a hadsereg királynak kiáltja ki. Ő hozza létre az első tartós germán uralmat Itáliában.

• Kheopsz: Egyiptomban fáraó, az Óbirodalom korában (Kr.e. 2700-2200), a IV. Dinasztia uralkodója, ő építette a legnagyobb piramist Gízában (Hufu).
• Hammurapi: Kr.e. 18. században uralkodott, Óbabiloni uralkodó. Az első teljes törvénygyűjtemény tőle maradt ránk (talio elv) – oszlopra vésett.
• Dávid: Izrael második királya, kb. Kr.e. 1000 körül.
• I. Dareiosz: Perzsa uralkodó (522-486). Hozzá köthetők a görög perzsa háborúk első szakasza, a ión poliszok elfoglalása és a marathóni csata.
• Xerxész: I. Dareiosz fia, a görög perzsa háborúk folytatója és elvesztője (Thermopülai, Szalamisz).
• Buddha: Sziddhárta Gautama, a buddhista vallás alapítója a Kr.e. 6. században, Indiában. Egy fügefa alatt megvilágosodott, rájött, hogy a szenvedés okozója a vágy.
• Konfuciusz: Kínai bölcs, a konfucianizmus megalapítója, a Kr.e. 6. században.
• Kleiszthenész: Athénben ő hozta létre a területi felosztást, Kr.e. 508-ban. Ez alapján 3 terület volt (városi, tengerparti, belső), melyek mindegyikében 10-10 rész volt, melyek közösen 1-1 phülét alkottak. Ezekből lett a bulé (500 fő).
• Periklész: 15 éven át első sztratégosz, Athén vezetője a demokrácia fénykorában. Pestisjárványban halt meg.
• Pheidiasz: Ókori görög szobrász a Kr.e. 5. században. (Akropolisz feldíszítése)
• Nagy Sándor: Makedón uralkodó, Kr.e. 336-323-ig. A birodalmát kiterjeszti egészen Indiáig, azonban halála után a birodalmát vezérei felosztják. A hellenizmus elterjedése.
• Zeusz: Olümposzi isten, a mindenség királya a görög mitológiában, az ég és a villámok ura.
• Pallasz Athéné: a bölcsesség, az igazságos háború, a művészetek istennője a görög mitológiában
• Tiberius Gracchus: Kr.e. 133-ban néptribunussá választották. Felújította a Licinius-Sextius féle földtörvényt a parasztság helyzetének orvoslására (a latifundiumok nagy része az államhoz került volna vissza). A senatori rend heves ellenállásába ütközik. Mintegy 300 hívével együtt megölték.
• Caius Gracchus: Kr.e. 123-ban néptribunus, folytatja a földreformokat. Szélesebb támogatást akar, a lovagokat (kedvezmények), a tömegnek pedig leszállítja a gabona árát, római polgárjogot akar juttatni (de a plebs ebből él). Végül híveit megölik, ő öngyilkos lesz.
• Marius: A Kr.e. 2. században hadseregreformot hoz: vagyontalan római polgárok a seregbe, zsoldosok, 16 év szolgálat, utána veteránként föld. Rendszeres kiképzés, fegyverzet egységesítése. Többször is consul.
• Sulla: Sullát távollétében leváltják, zsoldosaival Róma ellen vonul, a várost megszállja, vérfürdő a néppártiak között. Korlátlan időre diktátorrá választja magát. A senátust átalakítja kedve szerint.
• Spartacus: legjelentősebb rabszolgafelkelés vezetője, Kr.e. 73-71. Seregeivel északra megy, majd váratlanul visszafordul Szicília felé, nem tud átkelni a szoroson. Crassus megütközik a felkelőkkel és győz.
• Pompeius: A köztársaság korának végén hatalomra jutó római hadvezér, aki sikeresen hódít és befolyásossá válik. Az első triumvirátus egyik tagja.
• Iulius Caesar: A triumvirátus egyik tagja. Néppárti elveket hirdet. Galliában hódított. Kr.e. 49-ben hazahívja a szenátus, de Róma ellen vonul. Pharszalosznál, Kr.e. 48-ban megütközik ellenfelével, Pompeiusszal, aki veszít.
• Augustus: Kr.e. 43-ban megalapult másodk triumvirátus tagja, Kr.e. 31-ben Actiumnál megütközik Antoniusszal és győz. (más néven Octavianus) Egyeduralmi rendszert alakít a szenátussal összhangban, létrejön a principátus.
• Diocletianus: római császár, 284-305-ig. Kiépíti a nyílt egyeduralmat, melynek neve dominatus. Tetrarchia néven létrejött egy központi hatalom (nyugat-kelet).
• Názáreti Jézus: 0-ban született, zsidó vándortanító, a keresztény egyház szülőatyja, a megváltó. Életműve szerepel a négy evangéliumban.
• Pál apostol: diaszpóra zsidóságából származik, farizeus, üldözi a keresztényeket, Saul a neve, majd Damaszkuszban megtér és elterjeszti az új vallást (térítőutak, levelek).
• Constantinus: római császár, 306-337-ig. Látomásában megjelenik a kereszt. 313, milánói ediktum, a keresztényeket biztosítja a szabad vallásgyakorlatról.
• Attila: hun uralkodó az 5. században. Rengeteg területet meghódított, Rómát is be akarta venni (a pápa megállította), de halálával végeszakadt a hun birodalomnak.

• Ókor: Történelmi korszak, amely az elsı sumer városállamok és az írás megjelenésétıl (kb. Kr. e. 3500) a
• Nyugatrómai Birodalom bukásáig (Kr. u. 476) tartott.
• Város: Olyan nagyobb település, amelynek jelentıs gazdasági, kulturális, közigazgatási funkciója van.
• Állam: Egy földrajzi terület felett a legfıbb hatalommal rendelkezı politikai szervezet. Fı feladatai: belsı
• rend fenntartása, a terület védelme, a gazdaság mőködésének biztosítása.
• Birodalom: Nagy területő, több államot egyesítı politikai8gazdasági egység
• Fáraó : Az ókori Egyiptom despotikus hatalommal rendelkezı uralkodója (valójában csak az Újbirodalom
• korában nevezték így az uralkodót).
• Piramis: Négyzet alapú, gúla alakú építmény. Több civilizáció épített piramisokat, a legismertebbek az
• egyiptomi fáraók temetkezési helyeiként, síremlékeként épül piramisok az Óbirodalom korában.
• Múmia : Viszonylagos épségben megırzıdött, oszlásnak nem indult holttest. Létrejöhet természetes
• (környezeti tényezık, pl. jég, szél, só, homok stb. hatására) vagy mesterséges (balzsamozás,
• mumifikálás) úton. A régészet a Föld különbözı pontjain számos természetes vagy mesterséges
• múmiát talált. A legismertebb múmiakészítı kultúra az egyiptomi civilizáció volt.
• Hieroglifa: Ókori egyiptomi írás írásjele. A görög kifejezés jelentése: „szent véset”. A hieroglifák képszerű
• ábrázolások, azonban valójában szótag és betűírásról van szó.
• Ékírás: Az ókori Mezopotámiában használt írásforma.
• Vallás: Hitelvek, erkölcsi tanítások és vallásgyakorlatok által alkotott rendszer, amely magyarázatot ad (önmaga szerint) az ember és az embert körülvevő anyagi világ kialakulására, létezésének céljára.
• Politeizmus: Többistenhit.
• Monoteizmus: Egyistenhit.
• Buddhizmus: A brahmanizmussal szemben a Kr. e. VI. században kialakult vallási8filozófiai nézetrendszer, több vallás alapja (lámaizmus, zen8buddhizmus). Fı tanítása a vágyakról való lemondás útján a Nirvána állapot elérése.
• Brahmanizmus (hinduizmus):Indiai politeista vallás. Fő tanításai közé tartozik a reinkarnáció (lélekvándorlás) tana. Nevét papjairól (brahmanák) kapta.
• Biblia :A zsidó és keresztény vallás szent könyve, két fő része az Ó- és az Újszövetség.
• Ószövetség: A keresztény vallások szerint a Biblia első része. A zsidó vallás számára a Biblia. Az ószövetségi szövegek Krisztus születése előtt készültek. Könyvei négy csoportba sorolhatók: törvények, zsidó történelem, versek, jövendölések.
• Polisz: Ókori görög városállam.
• Piac: Olyan hely, ahol az áruk rendszeres cseréje zajlik. Általában a település központjában helyezkedett el.
• Arisztokrácia : Az ókori Athénban a tekintélyesebb földbirtokkal rendelkezők társadalmi csoportja. Általánosabb értelemben minden társadalom előkelő (általában nagymérető földbirtokkal rendelkező) rétegét így nevezzük.
• Démosz: A köznép (kereskedők, kézművesek, földmővesek, munkások) az ókori Athénban
• Türannisz: Zsarnokság. Az ókori görög városállamok (pl. Athén) egy részének története során egy időre államcsínnyel egy türannosz (zsarnok) vette át az állam feletti hatalmat.
• Eklészia: Az ókori Athén népgyűlése.
• Demokrácia: Olyan kormányzati forma, ahol a hatalom gyakorlásában a nép egésze részt vehet közvetve vagy közvetlenül. Először az ókori Athénban vezették be Kr. e. 508-ban Kleiszthenész reformjaival.
• Esküdtbíróság: Olyan bíráskodási forma, amelyben a döntést nem a bíró, hanem az erre kiválasztott állampolgárok hozzák meg. Az ókorban Athénban (héliaia) és Rómában is használták. Napjainkban az angolszász jogrend alkalmazza az esküdtbíróság intézményét.
• Sztratégosz : Az ókori Athénban a demokrácia korában (Kleiszthenész Kr. e. 508-as reformjaitól) az állam és a hadsereg legfontosabb, évenként választott vezetője. Minden évben tíz sztratégoszt választottak.
• Cserépszavazás: Az ókori Athénban a demokrácia korában elméletileg a türanniszra törekvők előzésére alkalmazott, a gyakorlatban azonban a politikai küzdelmek eldöntésére használt szavazási mód.
• Mítosz: Az írással nem rendelkező kultúrákban élőbeszéddel továbbadott, a kultúra világmagyarázatáról, vallásáról, isteneiről, hőseiről szóló, a kultúra számára fontos, történeti elemeket is tartalmazó történet. Egy kultúra mítoszainak rendszere a mitológia.
• Színház: Az az épület vagy hely, ahol színjátékokat (vígjátékokat, tragédiákat, zenés mőveket stb.) mutatnak be. Az ókori Hellaszban alakult ki a színházművészet, az előadásokhoz építettek színházakat, általában egy hegy oldalába.
• Hellenizmus: Korszak, amely Nagy Sándor halálától a Ptolemaida Egyiptom (az utolsó hellenisztikus állam) rómaiak által történt elfoglalásáig (Kr. e. 30) tartott, valamint kultúra, amely Nagy Sándor birodalmának utódállamaiban jött létre a görög és a keleti kultúra összeolvadásával. Így a gazdaságban, továbbá a művészetekben és a tudományokban is jelentős fejlődés következett be.
• Köztársaság: Olyan államforma, amelyben az államot egy vagy több, az állampolgárok által választott személy vezeti, akiknek a hatalma nem öröklődik.
• Patrícius : Az ókori Róma történelmének kezdetén a tekintélyesebb földbirtokkal rendelkezők társadalmi csoportja. A plebejusok polgárjogi küzdelmei előtt csak a patríciusok rendelkeztek politikai jogokkal. A középkorban a városi polgárság vezető rétegét nevezték patríciusoknak.
• Plebejus: Az ókori Róma történelmének kezdetén a politikai jogokkal nem rendelkező kisbirtokos parasztok, kézművesek, kereskedők társadalmi csoportja.
• Rabszolga: Olyan személy, aki valaki más tulajdonában van, személyes szabadsággal nem rendelkezik. Az ókor óta létező fogalom. Gyakorlatilag az összes ókori civilizációban dolgoztak rabszolgák. A felfedezéseket követően a gyarmatokon használták ki a rabszolgák munkaerejét (a legismertebb az USA-beli rabszolgatartás). Napjainkban hivatalosan nem létezik rabszolgaság.
• Gladiátor: A Római Birodalomban rendezett ünnepi játékokon fellépő, általában rabszolga harcosok, akik párokra osztva gyakran az egyik fél halálával végződő harcot vívtak.
• Consul: A római köztársaság korában a római állam vezető tisztségviselője. Évenként két konzult választottak.
• Senatus: Vének tanácsa a Római Birodalomban. A királyság korában elsősorban tanácsadó szerepe volt. A köztársaság korában az államirányítás legtekintélyesebb testülete volt. Létszáma fokozatosan nőtt , főleg a polgárháborúk időszakában. Szerepe a császárkorban fokozatosan csökkent, végül a dominatus korában minden jelentőségét elvesztette.

http://www.titteleki.hu/t%F6ri/A%20R%F3mai%20Birodalom%20t%F6rt%E9nete.pdf

2. A középkor

kronológia: 622, 800, 962, 1054, 1122, 1389, 1415, 1453

személyek: Kis Pippin, Nagy Károly, Karolingok, VII. Gergely, IV. Henrik császár, III. Ince, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Husz János, Mohamed, Szent Benedek, I. Ottó, II. Mohamed

fogalmak: középkor, hűbérbirtok, hűbérúr, hűbéres, vár, lovag, uralom, jobbágy, robot, jobbágytelek, allódium, nyomásos gazdálkodás, hospes, ortodox, római katolikus, pápa, szerzetes, kolostor, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjárat, inkvizíció, eretnek, kolduló rend, husziták, reconquista, iszlám, Korán, kalifa, városi önkormányzat, kiváltság, polgár, adó, vám, céh, bencés, egyetem, kódex, lovagi kultúra, román stílus, gótika, kancellária, királyi udvar, reneszánsz, humanizmus, szultán, pasa, szpáhi, janicsár, kamara

topográfia: Frank Birodalom, Német-római Császárság, Konstantinápoly, Egyházi Állam, Szentföld, Mekka, Champagne, Hanza városok, a levantei kereskedelem útvonala, Svájc, Prága, Párizs, Velence, Flandria, Firenze, Rigómező

3. A KÖZÉPKORI MAGYAR ÁLLAM MEGTEREMTÉSE ÉS VIRÁGKORA

kronológia: 896, 973, 997-1000-1038, 1205-1235, 1222, 1235-1270, 1241-1242, 1301, 1308-1342, 1342-1382, 1387-1437, 1396, 1456, 1458-1490

személyek: Álmos, Árpád, Géza, I. István, Koppány, Imre herceg, Gellért, III. Béla, II. András, IV. Béla, Julianus, Csák Máté, Károly Róbert, I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, I. Mátyás, V. László, Vitéz János, Kinizsi Pál, Anonymus

fogalmak: finnugor, őshaza, nomád pásztorkodás, törzs, törzsszövetség, kettős fejedelemség, honfoglalás, kalandozások, nemzetség, vármegye, várnépek, várjobbágyok, ispán, tized, Szent Korona, seniorátus, regálé, Aranybulla, tatár, kun, báró, nádor, úriszék, fő- és köznemes, szász, harmincadvám, kapuadó, aranyforint, szabad királyi város, mezőváros, bányaváros, székelyek, bán, vajda, bandérium, nemes, kormányzó, végvárrendszer, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina, familiaritás

topográfia: Urál, Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei hágó, Kárpát-medence, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Nikápoly, Erdély, Muhi, Dalmácia, Buda, Pozsony, Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Kassa, Horvátország, Nándorfehérvár, Bécs, Szilézia

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

kronológia: 1492, 1517, 1588, 1618-1648, 1640-1649, 1689, 1701-1714, 1740-48, 1756-63

személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Montesquieu, Luther, Kálvin, Gutenberg, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Voltaire, Diderot, I.Péter

fogalmak: újkor, világkereskedelem, konkvisztádor, gyarmat, azték, inka, ültetvény, manufaktúra, reformáció, protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, barokk, jezsuiták, anglikán, puritán, abszolutizmus, merkantilizmus, jognyilatkozat, parlament, felvilágosodás, emberi jogok, hatalmi ágak megosztása, enciklopédia, racionalizmus, társadalmi szerződés, népfelség elve

topográfia: portugál és spanyol gyarmatok, angol és francia gyarmatok É-Amerikában, Németalföld, Genf, London, Párizs, Versailles, Lengyelország, Poroszorzság

5. Magyarország a Habsburg birodalomban

kronológia: 1526, 1541, 1552, 1566, 1591-1606, 1664, 1686, 1699, 1703-1711, 1740-1780, 1767, 1777, 1780-1790

személyek: II. Lajos, Szapolyai János, I. Szulejmán, Fráter György, id. Zrínyi Mikós, Dobó István, Báthory István, ifj. Zrínyi Miklós, I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc, III. Károly, Mária Terézia, II. József, Károli Gáspár, Bocskai István, Pázmány Péter, Bethlen Gábor

fogalmak: hódoltság, kuruc, labanc, trónfosztás, rendi konföderáció, országgyűlés, hajdú, Helytartótanács, betelepítés, úrbérrendezés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, örökös jobbágyság, arisztokrácia

topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, királyi Magyarország, hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Várad, Győr, Isztambul, Bánat, Határőrvidék, Gyulafehérvár, Sárospatak, Nagyszombat

Ady: Istenes versek és egyéb motívumú versek

1907-ben a Budapesti Naplóban jelent meg az "Álmom: az Isten" c. költeménye. 1912-ig az Istenes versek következtek.

Ady istene sokféle, sok arcú isten. Szinte minden versében másfajta isten jelenik meg, nem a vallás a fontos. Nem isten léte a fontos, hanem a saját lelkéből hívja elő azt a lényt, akihez egyszer támaszként fordul, akitől békét, igazságot vár, máskor a vágy képe, a szeretet és van mikor vitatkozik istennek, lázad ellene.

Ady személyes kapcsolatban van istennel, ugyanúgy ahogy Balassi Bálint is volt.

Elsírja neki élete fájdalmát, segítséget kér tőle, bűnbánattal fordul hozzá. Ady istene egy kitalált , fiktív isten, akit ő maga alkotott.

Nem volt a szó szoros értelmében véve vallásos, hívő ember, de a hinni akarás végig ott munkálkodott benne.

Az istenes verseket az Illés szekerén c. kötetben rendezte először önálló ciklusba.

A Sion-hegy alatt (1908)

A cím a Sinai-hegyre utal, a találkozás versek egyike. Bibliai a helyszín, ahol Mózes megkapta a kőtáblákra vésett tíz parancsolatot istentől.

A vers két szereplője az Úr és a lírai hős.

Nem egy elvont isten kép, hanem egy megelevenített figura.

A versben a találkozás megtörténik ugyan, de a lírai énnek nem sikerül kapcsolatot teremtenie az istennel, hiszen nem tudja néven nevezni. A régi gyermeki imákat elfeledte már, ezért nem jön létre párbeszéd. Érdekes a vers istenábrázolása, ilyen emberinek talán csak egy gyerek láthatja az Urat, akiknek képzeletében megjelenik az isten harang kabátban, fehér szakállal.

A lírai én bizonytalan, tétova, keresi az utat istenhez, vissza akar találni elfeledett hitéhez, régi nyugalmához. Az utolsó versszak egyértelművé teszi, hogy a találkozás sikertelen, az isten kép elszemélytelenedik, lépései zsoltár-ütemmé válnak. Ady siratja istent, a hitét, tragikus elménye, hogy elveszítette ezeket.

A vers szerkezete:

• 1-2 vsz. az isten bemutatása
• 3. vsz. a lírai én önmagát keresi, a lámpás jelképes értelművé válik, a régi hitét keresi ezzel, a lírai én állapotára a "rongyolt lélek" utal
• 4 vsz. a lírai én és az isten találkozása
• 5-6 vsz. a lírai én párbeszédet kezdeményezne, de nem tudja megszólítani az istent
• 7. vsz. a kommunikáció meghiúsulása, a visszatalálás a lírai én hibája miatt nem jön létre.

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/sion.htm

Egyéb témák, motívumok

Harc a Nagyúrral

A disznófejű Nagyúr a pénz istene, a versben a szimbólummá emelt nagyúrnak hízeleg, könyörög, majd a sikertelenség után összecsapnak. Időtlen ez a küzdelem, hiszen az élet csatatér, amiben a pénzért küzdünk.

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/nagyur.htm

Párizsban járt az Ősz (1906)

A halál élmény meghatározója, a lírai én és az Ősz találkozója történik ebben a versben. A lírai én aki rőzse-dalok által a halállal kacérkodik és ez készíti elő, hogy tényleg megérezze a halál közelségét. Ezzel az érzéssel a lírai én egyedül van, a Nyár teljességében csak ő érzi meg a halál fuvallatát.

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/parisosz.htm

Páris, az én Bakonyom (1908)

témája: Párizs, nem a szépség, a fény, a gazdagság szimbólumaként van jelen, hanem a menekülő költő menedékeként. Meg is indokolja, hogy mért menekül ide:

Nagy az én bűnöm: a lelkem.
Bűnöm, hogy messzelátok és merek.
Hitszegő vagyok Álmos fajából
S máglyára vinne
Egy Irán-szagú, szittya sereg.

A lírai én rábízza a természetre, amely megvédi őt mindentől.

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/bakony.htm

Kocsi-út az éjszakában (1909)

A reménytelenség verse, pesszimista életérzés uralkodik.A legfontosabb élménye az egész széthullása darabokra. A szekérnek nincs célja, rohan a kilátástalanságba, a költő pedig tehetetlen és elkeseredett.

Sem utódja sem boldog őse.. (1909)

A magány verse, amely azonban nemcsak a lírai én szeretet ágyáról szó, hanem a művészi kitárulkozás igényéről is ,mint alkotó szeretné magát megmutatni a közönségnek.

Az ős Kaján (1907)

A bor, a mámor, a jókedv istene, a költészet és a kultúra követe és talán Ady másik énje is, aki írásra , jókedvre motiválja a lírai ént. A kettejük közötti harc hasonlít a "Harc a Nagyúrral" c. vers témájához. A versben a harcot a duhaj, jókedvű ellenfél nyeri meg, aki szellemét sebesen viszi tovább.

40. A hatalmi szövetségek kialakulása

1. Németország félelmei, célja

Az egységes és fejlődésnek indult Németország attól tartott, hogy levert ellenfelei összefognak egymással , ezért főleg Franciaország elszigetelésére 1873-ban létrejön a három császár szövetsége (Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Oroszország, viszont az OMM és Oroszország között ellenségeskedés folyt, a Balkán megszerzése miatt)

1879. Németország létrehozza a kettős szövetséget (Német és az OMM közt)

1882. Olaszország is csatlakozik, a franciákkal való gyarmati ellentétek miatt

(1883. Románia is csatlakozik)

Így létrejön a HÁRMAS SZÖVETSÉG = KÖZPONTI HATALMAK

2. Az ANTANT kialakulása

1893. Francia-Orosz szerződés: gazdasági kapcsolatot már régóta fenn álltak a két ország között, de a két államnak különböző volt a berendezkedése

1904. Francia- Angol szerződés, "szívélyes megegyezés" (entente cordiale), rendezik a gyarmati ellentéteket, s mindketten félnek Németországtól, hogy megerősödik

1907. az angolok és az oroszok szövetsége, rendezik az ázsiai ellentéteket (orosz <-> japánok nyernek )

HÁRMAS ANTANT

39. A munkások a változó világban

Torlódott társadalom jellemzi ezt az időszakot, mivel még nem tűntek el a kisparasztok, földbirtokos társadalmak ,de mellettük párhuzamosan megjelentek a munkás rétegek.

Társadalmi rétegek pl. : munkások, munkásarisztokrácia, agrártársadalom, földbirtokosok, kisparasztok, parasztság

1869 Németország szociáldemokrata párt megalapítja a II. Internacionálét

8 órás munkaidő bevezetése, titkos választójog

május 1. A munkások nemzetközi szolidaritásának ünnepe

A keresztényszocializmus úttörője: Wilhelm Emmanuel von Ketteler (maizzi püspök)

XIII. Leó pápa kiadja a Rerum Novarumot (pásztorlevél) , melyben:

• igazságos munkabért kér a munkásoknak
• nők, gyerekek védelmét
• az államnak támogatnia kell a munkásokat
• békés módon szeretett volna elérni haladást

37. "Modern idők" , Gondolkodás, művészet

1. Városiasodás

• nő az életszínvonal, kevesebben halnak (villamos, kávéház, kocsma, színház, népiskola)
• fejlődik az orvostudomány -> Semmelweis (fertőtlenítés), Pasteur, Kock (védőoltások)
• a lakosság száma nő a városokban
• az éjszakai élet fellendül

2. Filozófiák

• pozitivizmus: Counte- a társadalom problémáinak megoldása a tudomány és technika segítségével a tényeken alapul, Nietzsche (Nícse)
• irracionalizmus (pesszimizmus): zűrzavar, ésszerűtlenség Schopenhauer (Sopenhauer)

3. Művészet

Irodalom: naturalizmus- Zola, szimbolista költők, szürrealizmus -Apollinaire

Zene: opera, Wagner, Verdi, Csajkovszkij, Brahms, Liszt Ferenc, Bartók Béla, Richard Strauss

Építészet: vasbeton -> felhőkarcolók USA

Stílus ismérvei

Stílusréteg. A társadalmi érintkezés meghatározott területén, tipikusan alkalmazott nyelvi eszközök rendszere és ezek használatának szabályai a stílusrétegek. A nyelvváltozatokra épülő stílusrétegek:

• Társadalmi stílusréteg
• Tudományos és szakmai stílusréteg
• Publicisztikai stílusréteg
• Közéleti írásbeliség: hivatalos stílus
• Közéleti szóbeliség: előadói (szónoki) stílus
• Szépirodalmi vagy művészeti stílus

A társalgási stílus ismérvi, minősége

1. A társalgási stílus a mindennapi, kötetlen társas érintkezésben használt nyelvi formák összefoglaló elnevezése.

Alapvető műfajai:

• Élőszóban: a párbeszéd (az emberek egymás közti beszélgetése) és a elbeszélés (valamely történet elmondása)
• Írásban a magánlevél (email), az üzenet és a nem szépirodalmi szándékkal írott napló.

2. A társadalmi stílust a társas érintkezés alakította ki.

• Legfőbb stílusjegyei: a kötetlenség, a természetesség, sőt: a könnyedség és a fordulatosság.
• Legjellemzőbb formai sajátosságai:

-Szókincse változatos.

-> A köznyelvi szókészlet mellett csoportnyelvi, tájnyelvi, zsargon és argó elemeket egyaránt megtalálhatók benne.

-> Kedveli a beszédhelyzetre utaló szavakat és kifejezéseket (lehetnek benne familiáris, tréfás, gúnyos, sőt durva, vulgáris szavak is).

-> Tartalmazza a becézés, a kedveskedés, az udvariasság nyelvi kifejezőit is.

-Mondattani sajátosságai:

-> Tipikus a rövid mondatok alkalmazása (könnyen érthető, bonyolultságtól mentes);

-> Az élőszóban ritkábbak az összetett mondatok, mint z írásban, s ha vannak is , inkább mellérendelők. Társalgás közben laza szerkezetű szövegeket alkotunk. A közvetlen kommunikációs kapcsolatban a mondatok igen gyakran hiányosak, mert a beszédhelyzetben kiegészülnek. A társalgásban nagy szerepe van a nem nyelvi kifejezőeszközöknek, gyakran többet mondanak a szavakkal kifejezett tartalomnál.

3. A beszélőnek rendszerint a kötetlen társalgásban van a legnagyobb lehetősége személyiségének a kifejezésére, a szabálytalan nyelvi formák igénybevételére (szabadság), de a társas érintkezés hagyományai, az illem, a különféle társadalmi függőségek is meghatározzák a társalgás stílusát (kötöttség). A társalgásban sok gondot okoznak a kötöttséget jelentő köszönésformák és a megszólításformák.

4. A hétköznapi beszélt nyelv jellemző hibái

A gyors gondolatközlés szándéka, az azonnali és ösztönösebb szövegalkotásból eredő igénytelenebb nyelvi viselkedés.

A laza szerkesztésből (vagy a meg nem szerkesztettségből) adódó nyelvhelyességi hibák:

-Beszéd közben gyakran megállunk, szünetet tartunk, sok ember azonban a szünetek helyére (zavarában vagy mondanivalója bizonytalanságának leleplezésére) töltelékszavakat iktat be ( hát, tulajdonképpen, izé, őszintén szólva, bevallom férfiasan stb. ).

-A divatszavak és -kifejezések (állati, szuper, tök jó) és az ún. nyelvi klisék (frázisok), a közhelyek (Ez van, ezt kell szeretni.) aránya nő a mindennapi társalgásban; használatok igénytelenné teszi a társalgás stílusát, és magával hozza az egyéni szókincs csökkenését és elszürkülését is.

5. A magánlevél a közvetett kapcsolatteremtés eszköze. Nem más, mint az írásban megjelenő társalgás, így elsősorban a társalgási stílus jegyei jellemzőek rá: a közvetlenség, természetesség, a nyelvi eszközök könnyed és természetes használata (kötetlenebb szöveg- és mondatszerkesztés, érzelemkifejező, egyéni szóhasználat).

Stílusa nagymértékben függ attól, hogy ki, kinek írja a levelet, s mi a levél tárgya.

A levélműfajnak is megvannak a kötöttségei, a hagyomány koronként változó mértékben és formában szabja meg a levél külső és belső szerkezetét (keltezés, fejrész-főrész - zárórész), udvariassági fordulatait, hangnemét.

Motivált és motiválatlan szavak, Hangnem

1. Motivált és motiválatlan szavak

• Motivált szavak: a szó hangalakjából következtetni tudunk a szó jelentésére

pl. hangutánzó, hangfestő szavak, összetett szavak /az összetételt alkotó elemek jelentéséből következtetünk az összetétel jelentésére/

• Motiválatlan szavak: megszokáson alapul a hangalak és a jelentés viszonya

2. A Stílus árnyalat fogalma (hangnem)

A stílusnak az a jellemzője, amelyben megnyilatkozik a beszélő lelkiállapota, a hallgatóhoz, a beszédhelyzethez és a témához való személyes viszonya. Utalhat lelkiállapotra pl. kedélyes, fennkölt, tréfás.

Utalhat a beszédhelyzetre pl. : ünnepélyes

Utalhat a beszélő és a hallgató viszonyára pl. bizalmas, fesztelen, családias

A két legszélsőségesebb hangnem: pátosz és gúny

Pátosz: szenvedélyt, lelkesedést jelent, a beszélő feltétlen elismeréssel van az iránt, amiről beszél.

jellemzői: ünnepélyes, fennkölt szavak, megszólítások, felszólítások, költői kérdések, halmozás, fokozás, (óda, himnusz)

Gúny: általában elutasítást fejez ki, azon gúnyolódunk, aminek az értékét kétségbe vonjuk vagy amit elítélünk , károsnak tartunk. A nyílt gúny nyelvileg túlzással, nagyítással (pl. ökör vagy), sértő, durva szavakkal fejezzük ki.

A gúny burkoltabb formája az: IRÓNIA.

Humor: abban különbözik a gúnytól, hogy megbocsátóan, kedéllyel, részvéttel kezeli azt amin nevetünk.

36. A második ipari forradalom

Az ipar és a tudomány új korszaka

1. Korszakolás

Anglia I. Ipari forradalom 18. század második felétől 1870-es évekig

II. ipari forradalom 1870-től az első Világháborúig

III. -//- a két világháború között

IV. -//- a tudományos technikai forradalom, a második vh. végétől 1970-ig

V. -//- 1970-es évektől napjainkig, mikroelektronika, informatikai forradalom

2. II. ipari forradalom jellegzetességei

	I. ipari forradalom	II. ipari forradalom
centrum	Anglia	USA, Németország
	szabad piaci verseny	monopóliumok kora
húzó ágazat	textil ipar	nehéz ipar
alapanyag	öntött vas, szén	szén, kőolaj, acél
energiaforrás	gőz (gőzgépek)	villamos energia, gőz, (robbanó motor, generátor, villanymotor)
feltalálók	ügyes mesteremberek	tudósok, kísérletezők
a befektetett tőke mennyisége	kevés	közepes ill. nagy
üzem méret	kicsi ill. közepes	közepes ill. nagy
új iparágak		elektronika, autóipar, vegyipar
feltalálók:	James Watt, Morze	Zeppelin- kormányozható léghajó, Benz- autógyártás, Edizon-szénszálas izzó
	vetítőgép, fényképező	Bell- telefon megépítése, szárnyashajó
		Otto és Daimler- robbanómotor, Wright fivérek- repülő
		Röntgen, P Curie és Marie Curie- rádium, pollonium

3. A nagy ipar szerkezetének átalakulása

Azt a nagy vállalatot, amely a gazdaság valamely ágában uralkodó helyzetben van MONOPÓLIUMOKNAK nevezzük. Általában korábban önálló vállalatok egyesüléséből jön létre, az egyesülésnek több formája lehetett: tröszt (egy iparágon belül), kartell (azonos érdekeltségű vállalatok megegyeznek az árban és a piacfelosztásban), szindikátus, konszerv (több iparág egyesül), korporáció.

A monopólium káros volt a gazdaság fejlődésére, mert lassította a fejlődést és kizárta a versenyt és nem motiválta az árak csökkenését, ezért az USA-ban már korán tröszt ellenes törvények születtek.

A legfontosabb vállalati forma: részvénytársaság

amelyben a tulajdonos társak tulajdon hányaduknak megfelelően birtokolták a részvényeket.

Ebben az arányban részesültek a profitból és szólhattak bele a társaság működésébe.

A részvények piaca: tőzsde

4. A finánctőke kialakulása

A banktőke és az ipari tőke összefonódása, a bankok az ipari vállalatok fő ügyfelei lettek és részesedést szereztek a társaságok tőkéjéből.

5. Az imperializmus kora (hatalmi harcok)

1870- az I világháborúig tartó korszak, amelyben az egymással versengő Európai hatalmak a világ jelentős részét uralmuk alá hajtották.

Birodalom építő politika.

35. Munkásmozgalmak 1848-as forradalmak után, a párizsi kommün

1. A munkásság az ipari forradalom után jelenik meg mint önálló társadalmi réteg.

2.

• Nyugat Európában elismerik a munkások jogait, választójogot kapnak, pártot alapítanak, betagozódhatnak a társadalomba.
• Németország, Ausztria és Magyarország, Oroszországban más a helyzet, romlanak az életkörülmények, legális szervezkedésre nincs mód.
• A munkások így vagy beletörődnek vagy a fennálló viszonyok erőszakos megváltoztatására törekszik.
• Ezért terjednek itt el a forradalmi ideológiák mint pl.: a marxizmus.

Marxizmus: elvei szerint a munkásságnak meg kell döntenie a fennálló rendszert, forradalommal, majd meg kell valósítaniuk a köztulajdonon alapuló szocializmust, majd a kommunizmust, ahol nem léteznek osztályellentétek, ahol a munka öröm és mindenki képességei szerint dolgozik és szükségletei szerint elégíti ki igényeit.

Marx és Engels programját kommunista kiáltványban fogalmazták meg 1848-ban .

3. A XIX. század második felétől nemzetközivé válik a munkásmozgalom.

1864 London magalakul az Első Internacionálé

1889 II. Internacionálé (Nemzetközi Munkásszövetség)

4. Párizsi kommün 1871: a munkások sikertelen hatalomátvételi kísérlete

34. Az USA második forradalma

1.USA

• a XIX.században példa nélküli fejlődésnek lehetünk tanúi
• 50 év alatt 4 szeresére emelkedik a lakosság száma
• 1860-ra az USA az egyik legnagyobb ipari hatalom
• zajlik az ipari forradalom, ennek következménye a fém ipar fellendülése ->fegyvergyártás, szénbányászat, pamut ipar
• a bevándorlókat olcsó gazdasági területekkel várják

2. É és D eltérő fejlődése

Észak: farmerek dolgoznak szabad földön, és a hazai piacon adjál el termékeiket, minden iparcikk innen ered , vámot akarnak

Dél: ültetvényeken rabszolga munka folyik, külföldre adják el terményeiket, mivel az ültetvények kimerítik a talajt ,ezért terjeszkedniük kell.

Harc az indiánok ellen, mexikói háború. A déliek érdeke, hogy fenn maradjon a rabszolgaság.

1820 Missoni egyezmény

A 36 foktól Északra csak szabad államok alakulhatnak, míg a 36 foktól Délre engedélyezik a rabszolgatartást.

Az egyezménykötés után csak párosával lehet új államokat beléptetni az USA-ba.

célja: az USA egyensúlyát fenntartani

az '50-es években délen válság volt, tapasztalható lemaradtak az É-kal való versenyben

Ráadásul az Eu-i közlemény elítéli a rabszolgaságot.

3. Az ellentétek kiéleződése

1854: Kansas és Nebraska felvételénél az ellentétek fegyveres harccá fajultak és Kansasban háború tör ki. A kongresszus ugyanis az új államok (lakosság) döntésére bízta, hogy lesz e rabszolgaság vagy nem, bemenekítik őket vagy nem.

Erre a nagy rabszolga tartók bevonultak Kansasbe , hogy elérjék a rabszolgatartás bevezetését.

A győzelmet végül a rabszolgatartást ellenzők szerezték meg, köztük volt John Brown.

• északiak érdekeit képviselte a REPUBLIKÁNUS párt
• déliek érdekeit a DEMOKRATA párt képviselte

1859 John Brown és 18 társa elfoglalt egy virginiai fegyverraktárat, hogy rabszolgafelkelést robbantson ki

A republikánus párt egyik szárnya fellépett a rabszolgaság megszüntetése mellett, a többiek azonban nem a rabszolgaság ellen voltak, hanem a rabszolgatartás további kiterjesztése mellett tiltakoztak. pl. Lincoln

4. Az USA polgárháborúja 1861-1865 között

Előzmény: 1860 Abraham Lincoln republikánus érzelmű ügyvéd lesz az Egyesült Államok 16. elnöke -> 11 déli állam kilép az UNIÓból

UNIÓ

Azok akik az Északiak oldalán maradtak.

céljuk: egyesítés

lakosság: 22 millió

hadsereg: 1 millió katona

ipar fejlettebb

hosszabb vasút hálózat

tengeri flotta

Grant és Sherman tábornok

360 ezer halott

<-> Amerikai Konföderált Államok Szövetsége

Déliek érdekét képviselték

Jefferson Davis önálló elnökük lesz

céljuk: megőrizni az önállóságot

lakosság: 9 millió és ebből 3,5 rabszolga

hadsereg: 500 ezer fő

A tisztikar nagy része délhez csatlakozik.

Robert Lee tábornok

260 ezer halott

• Kezdetben a Déliek nyernek, a fordulat 1863 Gettysburgnél történik, amikor az északiak Washington elfoglalására indultak.
• 1863 január rabszolgaság eltörlésére az elnök rendeletet hoz, így a katonai erőt növelte 190 ezer fővel Északon.
• 1865 április az északiak győzelmével ér véget a háború
• Lincoln nem sokkal később a Ford színházban merénylet áldozata lesz

5. Harc eredménye

• fokozatosan megszüntetik a rabszolgaságot
• a déli államok gazdaságilag tönkre mennek
• az északiak érdeke érvényesül, megerősödik az északi polgárság
• a hadtörténészek az első modern háborúnak tartják (vasút, távíró, tengeri aknazárak, géppuska, rendszeres orvosi vizsgált, Zeppelin)

Ady: Léda versek

A Léda szerelem története.

1903-1912 között tart ez a románc. Ady nyíltan vállalta ezt a kapcsolatot, mely másokat megbotránkoztatott. Léda egy érzékeny, művelt, pénzes zsidó származású asszony, akiben társra lelt Ady. A kapcsolatnak Ady vet véget az Elbocsátó szép üzenet c. költeményt írta Lédának. Adyra felszabadítóan hatott ez a kapcsolat, viszont tele volt ellentmondással (diszharmónia), az ellentétes érzelmek együttes megélése vagyis a boldogság mellett ott van párhuzamban a boldogtalanság, az őszinte szeretet mellett a társsal való vetélkedés. Talán mindketten túl sokat akartak ettől a kapcsolattól, azért is válhatott diszharmónikussá.

Újdonság ebben a költészetben, hogy Ady belevonja az érzékiséget, erotikát a verseibe, nyíltan vall érzéseiről, ezért kezdetben erkölcstelenséggel is vádolták.

(Lédával való megismerkedése előtt írta Az én menyasszonyom c. költeményt.)

Meg akarlak tartani (1904)

Az újfajta szerelmi érzés jellemző erre a költeményre. A lírai én attól fél, hogy a nő iránt érzett beteljesült szerelem az idő során elszürkül, megszokottá válik és így elhamvad a lírai énben tomboló szenvedély, vágy. Hogy ezt az örök vágyakozást fenn tudja tartani eltávolítja magától messzire az áhított nőt.

Héja-nász az avaron (1905)

Az avar az őszi elmúlást juttatja eszünkbe, a héja-nász a ragadozó madár szerelmi együttlétére utal. Az első versszakban egy egyszerű kijelentéssel kezdődik, megadja az út célját is, ez az ősz, nagybetűvel kiemeli, szimbólummá teszi. A lírai én és párja "két lankadt szárnyú héja madár"-ként jelenik meg. A határozói igenevek kellemetlen érzéseket keltenek a hanghatásaikkal.

Második versszak középpontjában az új szerelmesek állnak, a héja szimbólummal illeti őket és akiknek szerelmi együttlétüket ütközetnek tekintik.

Ady más szerelmét is harcnak fogja fel, csak úgy mint a sajátjukat.

3. vsz. a lírai én ismét saját "utazásukat" teszi középpontba. Megérkezünk a nyárból az őszbe.

4. vsz. az utolsó nász, fájdalmas, kíméletlen, "egymás húsába beletépünk", a nász vége az aláhullás, amit az őszi avar még kifejezőbbé tesz.

A három soros versszakok és a rímtelen sorok is a diszharmóniát erősítik.

zenésítve: http://www.youtube.com/watch?v=RhGTKggNDNY

Héja-nász az avaron

Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,
Vijjogva, sírva, kergetőzve,
Két lankadt szárnyú héja-madár.

Új rablói vannak a Nyárnak,
Csattognak az új héja-szárnyak,
Dúlnak a csókos ütközetek.

Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,
Valahol az Őszben megállunk,
Fölborzolt tollal, szerelmesen.

Ez az utolsó nászunk nékünk:
Egymás husába beletépünk
S lehullunk az őszi avaron.

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/heja.htm

Lédával a bálban (1907)

A cím egy vidám báli hangulatot sejtet.

1 vsz. harsány vészjósló igével kezdődik, hanghatásokkal,színekkel mutatja be a fülledt levegőjű bálterem hangulatát. Szecessziós képek ezek, amelyek érzékletesen idézik meg a boldog párok táncát. A negyedik sor váratlan meglepetést hoz, megjelenik a "fekete pár".

A 2. vsz. kérdéssel kezdődik, amely a bálterem táncosaiból tör ki "Kik ezek?" .A zenét felváltja a "bús csönd" (metafora), a rózsaszínt a fekete váltja.

A 3. vsz. a sikoltó zenét elhaló zene váltja fel, a víg termet a téli szél zúgása, és a teljes sötétség. A lírai pár ebben a közegben táncba kezd, s ennek hatására a boldog párok szétrebbennek. A boldogságnak nyoma sincs, a haláltánc, a vég tánca a sötétségben , csendben bontakozik ki.

Modern lélektani ballada, amely a szerelem tragikumát érzékelteti.

A Léda szerelem vége

Elbocsátó szép üzenet (1912)

Egy kíméletlen, kegyetlen vallomás, amelyben a gőgös Ady szólal meg, aki fölébe nőtt az öregedő Lédának. A vers szinte megtagadja Lédát és korábbi szerelmüket.

Ady: Új versek 1906

Góg és Magóg fia vagyok én...

Az Új versek élén áll, ars poetica = költői program.

Egy teljesen új hang jelenik meg, amely magabiztos, kihívó, lázadó. A két versszak (1-2) hasonló szerkezeti felépítésű, határozott kijelentést tartalmaz és sorsközösséget vállal a magyarsággal, mivel: "Góg és Magóg fia", valamint Vereckéről származtatja magát.

A 3-4 sor mindkét versszakban kérdő mondat, amely bizonytalanságot sugall. A költő valami újat hoz, megakarja törni a régit, de küldetésének sikerében nem bízik. A 3-4 versszakban a lázadását, a szembe szegülését hangsúlyozza, lázadását felszólító módú igealakokkal nyomatékosítja, majd az utolsó versszakban a "mégis" harmadszori megismétlésével elhatározottságára utal. A cél érdekében mindent vállal "sírva, kínban" , minden körülmények közt vállalja ezt a harcot. Király István ezt a " mégis " morálnak nevezte (erkölcsi).

Kulcsszavai: mégis, új, magyar, dal

Hanganyag: http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/hangok/aegog.wav

http://www.youtube.com/watch?v=7leYpFha6uw&feature=related

zenésítve: http://www.youtube.com/watch?v=lH2MJ5CRVOE

Góg és Magóg fia vagyok én,
Hiába döngetek kaput, falat
S mégis megkérdem tőletek:
Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?

Verecke híres útján jöttem én,
Fülembe még ősmagyar dal rivall,
Szabad-e Dévénynél betörnöm
Új időknek új dalaival?

Fülembe forró ólmot öntsetek,
Legyek az új, az énekes Vazul,
Ne halljam az élet új dalait,
Tiporjatok reám durván, gazul.

De addig sírva, kínban, mit se várva
Mégiscsak száll új szárnyakon a dal
S ha elátkozza százszor Pusztaszer,
Mégis győztes, mégis új és magyar.

A magyar Ugaron

A magyar Ugaron ciklus az Új versek legnagyobb visszhangot kiváltó ciklus. Az otthon, a szabadság jelképéből az otthontalanság, lehúzó jelképe lesz. A magyar Ugar mozdulatlan, vegetál, vele szemben a lírai én a változást képviseli.

A versbéli táj nem a valós tájat írja le, hanem az elmaradott kulturális környezetet jelöli. Kritikai jellegű ez a nemzet szemlélet, de mögötte hazaszeretet van, amit sokan észre sem vettek. Politikai háttértörténet. Látomásszerű tájversei nem megjelenítik a tájat, hanem néhány fontos elemmel megidézi azt.

1-2 vsz-ban a lírai alany aktív cselekvő, a szépséget, a kultúrát kéri számon (gizgazok helyett a virágot). Az ugart nem csak negatívumokkal jelöli, a "szent humusz" mutatja az érzelmi kötődést.

3-4 vsz-ban az ugar válik cselekvővé. A lírai én fokozatosan a föld közelébe kerül. Az utolsó versszak egyértelműen a vad mező győzelmét mutatja a lírai énnel szemben. A halmozott állítmányok: lehúz, altat, befed egyértelműen a lírai én aláhullására hat. A szél irónikusan kacagva kíséri a merész álmok elbukását. A magyar Ugar szimbólummá válik, az elmaradottság jelképe.

A Tisza parton

A költő leltárt készít a magyar elmaradottság kellékeiről: gémes kút, malom alja, fokos (felsorolás).

durva kezek- metonímia (a nagy egészből kiválaszt egy kis részletet)

vad csókok- metafora

A Tisza lesz a szimbólum, az elmaradottság jelképe, az értékekkel, szépséggel a Gangeszt párosítja.

álmodoztam déli verőn <-> álom-bakó

A Hortobágy poétája

A lírai énnek szembeállítja a durva környezetet, a csorda népeket, akik állati szinten élnek, ők nem veszik észre a szépséget (eltapossák azt). A lírai én képviselné a szépséget, művészetet, de ez a műveletlen, durva környezetben megsemmisül.

Ebben a környezetben ő sem tud kibontakozni, a nótából káromkodás, fütyörészés lesz, kénytelen idomulni környezetéhez és elnémulni.

Stílusérték

• Állandósult: nyelvi jelenség, a szóhoz tartozik, a jelentés elválaszthatatlan része, ehhez kapcsolódik a szavak szótári denotatív jelentése. A szótár utal a szó esetleges használati köreire, ezt stílus minősítésnek nevezzük. pl. : tájszó, argó, udvarias, durva .. stb.
• Alkalmi: egyéni és alkalmi jelenség, a szövegben jelentés többletet nyer a szó, ehhez kapcsolódik a szavak konnotatív jelentése, nincs benne a szótárban, a szövegben nyeri el értelmét.

A Magyar Szinonima szótárban 40 féle jelentés van az embernek :

• személy- hivatalos helyen
• egyén- hivatalos stílus, rosszalló, negatív
• teremtés- irodalmi stílus, bizalmas
• muki- vicces
• pali- bizalmas, szleng, rosszalló jelentés, ismeretlen ember
• ürge- tolvaj nyelvből való (argó)

Az asszony egész nap várta haza az emberét. (férjét)

Mindenhol megvannak a maga emberei. (kapcsolatai)

Van ott egy jó emberem. (megbízható segítség)

A motiváció jelensége:

• tutyi-mutyi
• számítógép
• tanulás
• krákog
• huppan
• felnőtt oktatás
• computer
• csikognak
• boldogolván
• csiripelt

33. Anglia

1. A világ műhelye Anglia

• gazdaságilag nagyon fejlett, vetélytárs nélküli
• központja: London , szerepe jelentős
• a legnagyobb hadiflottával rendelkezik
• gazdasági és katonai ereje lehetővé tette a gyarmatbirodalmának kiépítését
• a legérdekesebb gyarmata: India "korona ékköve"

Belpolitika

• szólás szabadság
• gyülekezési jog
• választójogot kapnak a szakképzett munkások

1857 Szipoly lázadás után Indiát brit alkirálysággá változtatják

Viktória királynő India császárnője lesz

Gyarmatai: É-Amerika, Kanada, Afrika, Ausztrália

Ez a korszak (Viktoriánus) a brit birodalom fénykora.

2. Kína

Előzmények: ópiumháború 1840-42

Kína kényszerűen feladja az elzárkózás politikáját.

1850-es évek: Tajping felkelés- > parasztfelkelés, a nagy mennyei birodalmat akarták létrehozni. Az ország több mint felét elfoglalják, de a kínai kormány leveri.

1856-58 között: európaiak korlátlan kereskedelmét engedélyezték.

3. Japán

• a XIX. század közepéig rendkívüli elzártságban élnek
• az európai feudalizmus vonásai jellemzőek
• nagy szerepük van a szammajáknak, a soginátusok közt belharcok dúlnak
• a XIX. század második felében történik majd változás, amikor az anarchikus állapotokat felszámolja a császár , és egy újabb felvilágosult korszak kezdődik -> Meidzsi korszak
• elindul a modernizáció

4. Mexico

Az európai gyarmatosítók kudarca. A franciáknak nem sikerült megvetni a lábukat.

32. A német egység kialakulása

1. Előzmények

• II. Frigyes halála óta (1250) nincs egység Németországban
• a 30 éves háború után tovább darabolódik
• Napóleon idején létrejön a Rajnai Szövetség, de ez sem jelent politikai egységet
• 1834 létrejön a Német Vámszövetség
• 1848 forradalmak sem érik el a célt, az egységet

2. Elképzelések az egyesítésről

a/ Ausztria vezetésével "Nagy Német Egység", Ausztria laza állam szövetségként képzelte el

b/ Poroszország vezetésével "Kis Német Egység", centralizált, központosított birodalom

3. Poroszország

1830-as évek, fejlődésnek indul, bővül a vasúthálózat, ipari forradalom lesz, városiasodás.

A mezőgazdaság átalakításának porosz útja: a nagybirtok megmarad, de tőkés nagy üzemmé alakul, a parasztok az úrbéres földek átadásával váltják meg magukat.

1862 Otto von Bismarck lesz a miniszterelnök "a vaskancellár"

célja: egy erős Németország létrehozása Poroszország vezetésével

sokat áldoz a haditechnika fejlesztésére

4. Az egyesítés lépései

1. 1864 Schlewig (porosz) és Holstein (Ausztria) megszerzése Dániától

2. Poroszország legyőzi Ausztriát 1866-ban Prága mellett Königgratz-i csata (Orosz.o. és Francia.o. semleges marad)

1867 a többi német állam legyőzése után megalakul az É-Német Szövetség, amelyhez folyamatosan csatlakoznak a D-i államok

1866-ban Ausztriával kötik meg a prágai békét, melyben Ausztria lemond nagy német elképzeléseiről, Olaszországnak visszaadták Velencét

3. Franciaország legyőzése

III. Napóleon üzen hadat, mert nem kapta meg a porosz <-> osztrák háború alatti semlegességéért ígért területeket (Rajna bal partja)

1870 szeptember 2 Sedánnál vereséget szenvednek a franciák és III. Napóleon fogságba esik

szeptember 4. kikiáltják s köztársaságot Franciaországban

1870 decemberéig tart Párizs ostroma

1871 január 18 Versaillesben kikiáltják a Német Császárságot