Eredeti neve Brenner József, Kosztolányi unokatestvére.
Szabadkán született, anyja korán meghalt tüdőbetegségben.
Már gyerekkorától fogva fest, zenél. Budapesten orvosi diplomát szerez.
Pestre kerülésével egy időben kezdte novelláit és kritikai írásait közölni a Budapesti Napló, majd a Nyugat.
Egy ideggyógyászati klinikán tanársegédként dolgozott, itt szokott rá a kábítószerre, morfiumra.
A világháborúban orvosként vett részt. Hazatérve különböző helyeken volt körorvos, fürdőorvos.
1919 januárjában összeomlott, júliusban feleségét fejbe lövi, majd később megmérgezi magát.
Anyagyilkosság
Cím: a világ legszörnyűbb gyilkosságára utal, bűntényre utal, amit a két fiú követ el
Tér, Idő: megnevezetlen város, 2 emeletes bérház és környéke, fontos a padlás, feltételez több lakót, de sosem találkozunk senkivel (tetszhalott), nincsenek emberi kapcsolatok, nem figyel senki a fiúkra, az udvarban egyetlen élő dolog az ecetfa. Pontos időpontot nem tudunk, de megjelöl időpontokat, évek telnek el, hónapok: november, szeptember, május. Kiemelt fontosságú az éjfél: bagoly kínzás, álom, és a gyilkosság. Délben a prostival találkozik, mintha egy ilyen kozmikus kört írna le az idő.
Téma: két serdülőkorú fiú az élet titkait keresve bűntudat nélkül megölik anyjukat, hogy ékszereit elvihessék a korábban megismert prostinak.
Szereplők: Witmann fiúk, anya, prosti
Egymáson kívül nincsenek kapcsolataik, se a család, se az iskola nem fontos számukra. Az apjuk meghalt, az anyjuk nem foglalkozik velük. A törődés, a szeretet hiányzik az ő életükből, amit az anyjuktól kellett volna megkapniuk.
Az anyjuk is magának való, önző, távolságtartó, nem csak a fiaihoz hanem a volt férjéhez is közömbös volt. A ház többi tagja méltányolja a nőt. Minimális szülői kötelezettségeit ellátta. Hogy az időt eltöltse német romantikus regényeket olvas, későn kel így múlatja az időt, mintha elvonulna a valóságtól, az alvásba és az olvasásba. A fiúk épp fordítva, ők saját igényükhöz használják, úgy kutatják a valóság rejtelmeit.
Prosti, az öröm forrása, az egyik amit adni tud, csak testi kötődés jön létre közöttük. A kíváncsiságuknak az újabb lépése, eszköz a szemükben, hogy tudásvágyukat kielégítsék.
A gyilkosság
A mű tetőpontja az anyának a megölése, az anya a fiúk szemében egy akadály, ami hátráltatja őket vágyaik megvalósításában. Hidegvérrel ölik meg az anyjukat, ő birtokolja a vágy teljesítésének eszközeit (karperec). A műben nem derül ki a gyilkosság, a bűn sokkal fontosabb, bűntudatot pedig nem éreznek a gyerekek.
Szimbolikus jelentéstartalmak
Az éjfél és az erdő a titkok, a káosz, a bűn szimbóluma, amely elrejti a bűnöket. Többször előfordul a fény, a lámpa, talán az utat, a kíváncsiságot jelképezi. Ezekkel a többször előforduló szimbólumokkal légkört, atmoszférát teremt a novellának. Ajtó, ablak szintén titkokat rejtenek a zárt belső terek és kíváncsiságuk új színtereit jelzik.
A freudi tanokra vezethető vissza két álom, az éjszaka megjelenő asszonyok a szexuális vágyukat mutatják, a lovak tombolása pedig az agresszivitásukat a pusztításukat, a pusztítás vágyát. Freud elmélete szerint az álmok vágyteljesítések, amelyben tudatalattink, ösztöneink, rejtett vágyaink fejeződnek ki.
Mért válnak gyilkossá?
Az író nem válaszolja meg , nem ad indokot. Nincsen szeretet körülöttük. Nem emel ki konkrét okot, a szeretet és az emberi kapcsolatok nélküli világ vezethet ide, a fiúkat szenvedélyes vágy fűti, hogy pótolják a hiányokat valóságos érzelmekhez, élményekhez jussanak.
Hangneme
szenvtelen, hihetetlenül objektív ez a hang, tárgyilagos stílus, közömbös, feszültséget teremt az olvasóban, a jeges döbbenetet, érzelmeket nem a szereplők élik meg, hanem az olvasó
A kis Emma
Bűntény novella
cím: az áldozat neve
Fontosabb csomópontok
- szereplők bemutatása, kezdő kép alsó tagozatos diákok, az elbeszélőnek megtetszik Emma, aki a húgának a barátnője
- iskola, Szladek és Zöldi a diák, vágatás. Itt találkozik hősünk az agresszivitással, erre a parasztfiúra szinte irigykedve, csodálattal néz fel.
- Hősünk szerelme nem teljesedhet be, mer a húga áll az útjában, ezek után ellenérzéssel gondol a húgára, de igyekszik még dühét elfojtani.
- iskola, Zöldit vesszőzik meg. A korábban átélt magasztos példakép megtörik. Testileg és lelkileg megtörik, belázasodik.
- Iskolaváltás, a verések miatt más iskolába kerül, nem láthatja Emmát.
- újsághír az akasztásról, az első kegyetlenkedés a kutyán
- padlás, kezdőkép, Emma felakasztása. Zöldi megvesszőzése után a hős példakép nélkül marad és ő veszi át ezután Zöldi szerepét, (agresszor), bár az akasztást nem ő kezdeményezi, részt vesz benne és morbid módon most eléri szerelmének tárgyát (ölelés-elengedés) Emmát.
Általános jellemzők
Írásait jellemzi a realizmus, naturalizmus és a szimbolizmus.
Elbeszélői modorára az objektív, tárgyilagos hangnem a jellemző s a szerkezet mesteri módon való megmunkáltsága pl. A kis Emma zenei műre emlékeztet.
Hőseit nem célok vezérlik, hanem elfojtott indulatok, vágyak.
Meghatározó élményforrása a gyermekkor világa.
Nem csak felnőtt hősei, hanem ártatlannak tűnő gyermekhősök is szadista gyilkosságokra vetemednek. Az ő szemében a világ darabokra törött és ez eltorzítja a személyiség fejlődését.
Gyakran foglalkoztatja a bűn, a brutalitás, arra a felismerésre jut, hogy a világ trónján a Sátán ül.
Nézeteire jelentős hatással volt gyermekkori traumája, hiszen hiányoztak az anyával kapcsolatos pozitív érzések, emlékek.
A nők iránti súlyos ambivalenciája a novelláiban is érezhető.
A novellákon kívül 8 dráma, 1 regény született. Mikszáthról és Jókairól írt értékelései kiváló elemzőképességről árulkodnak, zenekritikusként pedig már korán Bartókra, Kodályra irányította a figyelmet.
