1. A küzdelmek oka
A gyarmatosítás következtében a démosz gazdasági ereje nő, és így a politikában is befolyást akarnak. A főbb tisztségek azonban az arisztokrácia kezén vannak, viszont gazdasági szerepük csökken.
2. A démosz és az arisztokrácia küzdelme Athénban
- a megírt törvényeket írásba foglalták, nem lehetett önkényesen értelmezni
- az alsó népréteg kérését nem teljesítette: adósrabszolgaság megszüntetése
- az arisztokrácia érdekeit védte
- megtiltja a vérbosszút
- eltörölte az adósrabszolgaságot (arisztokrata létére)
- a fennálló adósságokat elengedte
- a lakosságot jövedelmük szerint csoportokra osztotta (nem a származás dönt), ez határozta meg politikai jogaikat és kötelességeiket
- a legszegényebbek is beleszólhattak a politikai életbe a népgyűlésen (ekklészia), esküdtbíróságon (heliaia)
- visszaadta az elkobzott földeket
- létrehozta a bulét, 400-ak tanácsát, amely a népgyűlés előtt tanácskozik
A vagyoni beosztás egyben katonai beosztás is:
- I. Lovasok
- II. Lovagok
- III. Hoplita (nehézgyalogos)
- IV. Könnyűgyalogos (hajók legénysége)
Megteremtette a demokrácia alapjait, amelyben a törvényhozás, bíráskodás, kormányzás a nép kezében volt.
3. Türannisz intézménye: Peisztratosz (zsarnok, de nem volt igazi zsarnok) Kr.e. 560-510
- A démosz és az arisztokrácia közötti egyensúlyi helyzetet felhasználva egyes politikusok egyeduralmat vezetnek be.
- Athén zsarnoka vagy türannisza Peiszisztratosz volt (Kr.e. 560-527)
- Az arisztokráciával szemben a démoszra támaszkodott, intézkedéseivel a démoszt támogatta.
- A démosz azonban oly mértékben megerősödött, hogy a türanniszok számukra akadállyá váltak.
- Peiszisztartosz egyik fiát megölik, a másikat száműzik Kr.e. 510-ben.
Fiai: Hippiasz és Hipparkosz - igazi zsarnokok
Peiszisztratosz: Athén első türannosza, Kr.e. 560-527-ig. Hatalma érdekében a démoszt támogatta. Athénben Kr.e. 510-ben elűzték a türannoszokat.
Türannisz: Diktatórikus államforma, nemzetiségi arisztokrácia háttérbe szorulása után jön létre, kezdetben a démoszt szolgálja (Athén, Kr.e. 6. század).
- egyeduralmat gyakorol, zsarnokoskodik
4. Kleisztenész reformjai (Kr.e. 508)
- 3 részre osztja Athént: város, tengerparti, belső terület
Athéni polgár csak az lehetett , akinek mindkét szülője athéni polgár volt.
Kleiszthenész: Athénben ő hozta létre a területi felosztást, Kr.e. 508-ban. Ez alapján 3 terület volt (városi, tengerparti, belső), melyek mindegyikében 10-10 rész volt, melyek közösen 1-1 phülét alkottak. Ezekből lett a bulé (500 fő).
- Bulé 500 fős.
- Bevezette a cserépszavazást a zsarnokság ellen, aki 6000-nél több szavazatot kapott, azt száműzték. Ez volt a demokrácia.
A demokrácia árnyoldalai:
- rabszolgatartás
- politikailag a bevándorlókat megkülönböztették (metoikoszok)
- a nők nem vehettek részt a társadalmi életben
Athén politikai intézményei
- ekklészia: népgyűlés (20 év feletti athéni polgárok)
- héliaia: esküdtbíróság (6000 fő -sorsolással)
- bulé: 500 -ak tanácsa (előtanácskozó szerv)
- Areioszpagosz tanácsa: volt arkhónok tanácsa- a végrehajtás, a törvény őrei
- sztratégosz: katonai tisztség (10 fő)
- arkhón: legfontosabb hivatali tisztség
