1. Hettiták (Hatti országa)
- Mikor vándoroltak le erre a területre?
Kr.e. 2 . évezred - Milyen nyelvet beszéltek?
indoeurópai - Mi jellemzi gazdaságát?
öntözés nélküli földművelés, sok fémük, kincsük, vas -> fegyverek -> ellátták vasáruval a Közel-Keletet - Miért nem volt a király despota?
Nem volt korlátlan a hatalma, gazdasági és társadalmi okai voltak. - Mikor élte a fénykorát? Miben látod erősségét?
Kr.e. XIV. század, hadsereg, ló és a vas alkalmazása évszázadokig fölényt biztosított.
Palesztina
- a Jordán folyó és a Holt-tenger vonalától a Földközi-tengerig húzódó hegyes vidéket korábbi lakói Kánaánnak nevezték
-városállamok sorából állt (Ugarit, Büblosz, Szidon, Türosz)
2. Gazdaság
- öntözés nélküli földművelés
- legeltető állattartás
- szőlő, olajfa, cédrus, füge, libanoni tölgy
- hajóépítés
- szövetek
- üvegáru
- fémeszközök
3. Története
4. Külső Támadások
- Egyiptom hanyatlását követően (Kr.e. XII. század) vándoroltak be ide a zsidó (héber) törzsek (12 törzs).
- Később összeállított szent könyv, az Ótestamentum, Palesztina történetének legfontosabb forrása. Ábrahám és Mózes története.
- monoteizmus (egyistenhit)
- Hogyan kerülnek ide a zsidók? (történet)
Ábrahám Mezopotámiában, Ur városában élt családjával. Egy alkalommal elpusztította az ember által készített istenszobrokat, ezért el kellett hagynia szülőföldjét. Hárán városába települt át, de innen is továbbment az Úr parancsára a Kánaán felé. Idős korában született fia, Izsák. Az ő gyermeke volt Jákob, s az ő 12 fia már a 12 zsidó törzset jelképezi. Az éhínség elől Jákob fia Egyiptomba vándoroltak. A legkisebb testvér, József jóvoltából a zsidók békében éltek és sokasodtak Egyiptom földjén. De az egyiptomiak megirigyelték gyarapodásukat, és szembefordultak velük. A fáraó el akarta pusztítani őket. Elrendelték, hogy a zsidó fiúgyermekeket vessék a Nílusba. Az egyik fiúcskát, Mózest azonban kosárba tették, s így eresztették a vízre. Őt a fáraó lánya találta meg, felnevelte, s előkelő férfi lett belőle. Mikor vérei mellé állt, menekülnie kellett. A Sínai-félszigeten kóborolt. A zsidók istene, Jahve égő csipkebokor képében megjelent neki, s elküldte őt, hogy hozza ki népét Egyiptomból, s vezesse őket Kánaán földjére. Mózes teljesítette Jahve parancsát, s nagy nehézségek árán kivezette népét Egyiptomból. A sivatagban az Úr táplálta a zsidókat, s törvényt adott választott népének. Kemény harcok árán végül Mózes a Kánaán határáig vezette népét, de ő már nem léphetett az új haza földjére.
- A hosszú harc összekovácsolta a hébereket, Saul központosította az államot Kr.e. a 11.században.
- Az ország egyesítése Dávid királyhoz fűződik Kr.e. 10. században.
- Salamon király erős államot örökölt és despotikussá tette az államot (istentől származtatta magát). Halála után az ország két részre szakadt: É-Izrael, D-Júdea
- A zsidók romló életkörülményei és a vezetők Jahvétól való eltávolodása belső elégedetlenséghez vezetett.
- Ekkor lépnek föl a próféták, akik megjósolják isten büntetését.
- Kr.e. 8. században II. Sarukkín asszír uralkodó elfoglalta Izrael fővárosát (Kr.e. 722) , s az ország nagy részét Asszíriába hurcolta.
- Újbabiloni Birodalom igázta le őket, Nabú-kudurri-uszur hadjáratban legyőzte Júdeát, feldúlta Jeruzsálemet (Kr.e. 587)
- Az asszírok szokását követve a lakosság egy részét, főleg a vezető réteget Mezopotámiában (Kr.e. 586). A "babiloni fogságnak" az Óbabiloni Birodalom megdöntő perzsák vetettek véget, hazaengedve a zsidókat.
- A harcok során a zsidó vallás monoteistává vált (egyistenhit): Jahvét nem csak egyetlen istennek tartják, hanem a világ-mindenség urának is.
A kereskedők országa Fönícia
- A tenger fuvarosainak nevezzük őket
- Földrajza: a Földközi-tenger K-i medencéje és a Libanoni-hegység között terül el
- Gazdasága: -öntözés nélküli földművelés
-szőlő, füge, olajfa
-hajóépítés (cédrusfából)
- fémek (réz)
- üvegáru
- szövetek - A kereskedelem a legfontosabb az életükben.
- városállamok: Ugarit, Büblosz, Szidón, Türosz
- Társadalom: nem despotikus a királyi hatalom, mert a gazdag kereskedők (kalmárok) korlátozzák a hatalmat.
- Kultúra: hangjelölő írás (22 vonalas jelekből áll)