INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM
- A kommunikáció információelméleti modellje. Jel, adat, információ. Az információmennyiség egységei. Zaj elleni védekezés.
- Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs folyamatot!
- Az információ fogalma
- Az információmennyiség egységei
- Redundancia fogalma
Jel: érzékszerveinkkel vagy műszereinkkel felfogható-mérhető jelenség, amelynek jelentése van. Ezt a jelentést valamilyen egyezmény, szabály rögzíti.
A jelek csoportosítása érzékszerv alapján (audio, video, egyéb, nem érzékelhető) és informatikai-technikai szempont szerint (analóg, digitális)
Elemi jel: A jelek általában kisebb egységekből, elemi jelekből állnak.
Adat: valamilyen jelrendszerben ábrázolt jelek vagy elemi jelek halmaza, sorozata. Az adatoknak általában van jelentésük. (Valamire vonatkoznak, valamit leírnak velük.) Az adatok általában információt hordoznak.
Információ: új ismeret, tudás.
Az információszerzés mibenléte – mi mindentől függ, hogy az isme
ret új vagy sem?
Adatmennyiség vs. információmennyiség
Minél kisebb egy jel (vagy esemény) bekövetkezésének valószínűsége, annál nagyobb az információ mennyisége. (Váratlanság mértéke)
Az információmennyiség egysége: 1 bit (binary unit). – két azonos valószínűségű jel (esemény) közül ha az egyik bekövetkezik, az 1 bit információt jelent, függetlenül a jel jelentésétől.
Az adatmennyiség nem azonos az információmennyiséggel, bár a mértékegységük (bit) neve ugyanaz. Egy bináris jelnek mindig egy bit az adatmennyisége, de nem biztos, hogy egy bit az információmennyisége. Az információ akkor egy bit, ha a bináris jelek azonos valószínűséggel fordulnak elő.
Kommunikáció - Alapfogalmak:
Forrás (adó) – információ forrása. A közleményt előállítja és továbbítja.
Közlemény – jel, jelsorozat, adatok, amelyek információt hordoznak, az, amit az adó közöl a vevővel.
Kódoló – a jeleket, illetve a közleményt kódolja egy másik jelrendszerbe.
Információs csatorna – vezeték, közeg, fizikai mező, ami a közleményt továbbítja.
Dekódoló – a kódolt közlemény visszaalakítását végzi
Nyelő (vevő) – az, aki (amely) értelm
ezi, tárolja a közleményt
Zaj – a közleményhez, jelhez keveredő, torzító, zavaró jel.
Zaj elleni védekezés:
Analóg jel esetén: zajszűrés, szigetelés. Cél a jel/zaj arány növelése is lehet
Digitális jel esetén: szigetelés, hibajavító eljárások, ellenőrző bitek
Általában: redundanciával lehet védekezni, hibákat javítani.
REDUNDANCIA (Terjengősség mértéke):
Redundáns közleményben, adathalmazban az információ nem a lehető legtömörebben van megfogalmazva, az adatmennyiség jóval nagyobb, mint az információmennyiség. Ez az alapja a tömörítés lehetőségének is, redundáns adathalmazban a hibák nagy valószínűséggel javíthatók – annál biztosabban, minél nagyobb a redundancia.
A mai kommunikációs technológiák eszközei, kialakulásuk, és azok hatása az információszerzésre és mindennapjainkra.
internet, mobiltelefon, pda, skype, digitális TV, broadcast
Az információs társadalom kialakulása
Az információtovábbítás története („a füstjelektől az e-mailekig”: posta, Morze, Bell)
Az információtárolás története (írás, könyvnyomtatás, a XX. század adathordozói)
Az információrobbanás korszaka
’90-es évektől napjainkig
a személyi számítógépek és az internet elterjedésével kezdődött
az információszerzés jelentősen egyszerűsödött és felgyorsult egyszerre, melynek következtében a tudományos fejlődés is gyorsabb lett
kialakult az interneten egyfajta szociális élet, egy internetes társadalom
ennek jellemzői:
- a csoportokat azonos érdeklődési kör hozza össze
- kisebb a gátlás, egymás véleményére nyitottabbak a tagok
- ennek hátterében az anonimitás is áll
- szerkezetileg azonban az internetes és a valós társadalom megegyezik
Az internet története
1957: az első szputnyik kilövése. Ennek hatására az USA hadügyminisztériuma létrehozza az ARPA kutatócsoportot. Ennek a csoportnak célja, hogy létrehozzon egy olyan kommunikációs hálózatot, mely túlél egy atomtámadást is.
A hálózat védelmének két módja: 1.) a hálózatnak ne legyen központja. 2.) az üzenetek csomagokra bontva, egymástól függetlenül haladjanak, akár más-más útvonalon.
1969: ARPANET, a kísérleti hálózat létrehozása 4 egyetem közreműködésével.
1970-es évek közepe: kifejlesztik a TCP/IP protokollt, mely 1983-tól hivatalos protokollja az ARPANET-nek.
1983: a katonai hálózat leválik az ARPANET-ről, ez lesz a MILNET.
1990: az ARPANET megszűnik, átveszi helyét az Internet.
1992: World Wide Web kifejlesztése: grafikus felületet biztosít az internet-felhasználóknak. Lehetőséget biztosít információk közlésére, szórakoztatásra és üzleti tevékenységre. (1989-ben rendelték meg európai tudósok kommunikációjának javítására.)
1993: az első grafikus megjelenítő (Mosaic)
Az internet szolgáltatásai
- Hírcsoportok (fórum, levelező lista, RSS)
- Távoli bejelentkezés
- Állományok másolása és megosztása (ftp, torrent)
A mobil telefon története
A mobiltelefon manapság egyike a leggyakrabban használt eszközeinknek. A bázisállomások technológiájának elméletét már 1947-ben kifejlesztették a Bell Labs mérnökei az AT&T-nél, és a hatvanas években került továbbfejlesztésre a Bell Labs-nél. A rádiótelefonok hosszú és változatos története a második világháborúig nyúlik vissza, amikor a hadsereg rádióhullám-alapú telefon-összeköttetéseket kezdett alkalmazni. A kézi rádiótelefonok 1983 óta elérhetőek. Mivel előállításuk olcsó, és könnyen fejleszthetők, a mobiltelefon-hálózatok gyorsan elterjedtek az egész világon, a vonalas telefont háttérbe szorítva.
Szoftver fogalma és csoportosítása felhasználói szerződés (licensz) szerint.
Freeware, shareware, üzleti és egyéb szoftverváltozatok jellemzői.
Csoportosítsa a szoftvereket a felhasználói jogok alapján!
(Térjen ki arra is, hogy mikor legális egy üzleti szoftver!)
