KÖNYVTÁRAK
- A könyvtárak típusai. Egy korszerű könyvtár terei, részei. Könyvtári katalógusok
- Mi a könyvtár fogalma?
- Milyen könyvtárfajtákat különböztetünk meg? Mi az egyes könyvtárfajták szerepe? Mondjon egy-egy példát is rájuk!
- Melyek az könyvtár részei? Mutassa be az egyes részek feladatát pár mondatban!
- Az elektronikus (digitális) könyvtár fogalma és szolgáltatásai.
- Könyvtári katalógusok használata (betűrendes katalógus, tárgyi katalógus, elektronikus katalógus, egyéb katalógusok).
A könyvtárak típusai gyűjtőkörük és felhasználói körük szerint
Nemzeti könyvtár: (Országos Széchényi Könyvtár, Buda) a könyvtár gyűjtőköre a magyar vonatkozású dokumentumokra terjed ki, függetlenül attól, hogy Magyarországon vagy magyar nyelven adták-e ki.
Szakkönyvtár: egy-egy szakterület irodalmát gyűjti, rendszerezi és teszi az olvasók és szakemberek számára hozzáférhetővé.
Közművelődési könyvtár: széles a gyűjtőköre, a szépirodalmat, ismeretterjesztő és tudományos irodalmat, időszaki kiadványokat stb. gyűjt és kölcsönöz. Egy-egy falu vagy város lakóinak nyújt könyvtári szolgáltatásokat.
Iskolai könyvtár: gyűjti, rendszerezi és hozzáférhetővé teszi a tankönyveket, a kézikönyveket, a tanulásban használható ismeretterjesztő irodalmat, a szakirodalmat, az ifjúsági irodalmat, a szépirodalmat és a pedagógusoknak szóló irodalmat. Audiovizuális és elektronikus dokumentumokat is gyűjt, van szabadpolcos rendszere, olvasóterme, médiatára és hálózati számítógépei, internet-csatlakozással.
Könyvtári szolgáltatások
- kölcsönzés
- olvasótermi szolgáltatás
- referensszolgáltatás
- bibliográfia készítése
- témafigyelés
- másolatkészítés
- zenehallgatás, videó
- könyvek előjegyzése
- internethasználat, adatbázisok használata
A könyvtár funkcionális terei
- szabadpolcos rendszer – szépirodalmi művek, ismeretközlő irodalom
- olvasóterem – kézikönyvek, folyóiratok
- kutatószoba, fénymásoló, videotéka és fonotéka
- katalógusok
- kölcsönzőhely
Könyvtári rend – jelölések a könyveken
Témák, könyvek, szerzők, stb. kereséséhez fontos, hogy rend legyen a könyvek, dokumentumok között. Így minden könyvtárban van osztályozás, besorolás és könyvtári jelek a könyveken.
ETO – Egyetemes Tizedes Osztályozás: a könyveket témájuk alapján a tudományok szerint osztályozza. Az ETO fa gráfszerűen (hierarchikusan) 10 főosztályt különböztet meg, s minden főosztályt 10-10 osztályra és minden osztályt 10-10 alosztályra oszt. Az ETO-osztályozás alapján minden szakterülethez hozzárendelhető egy szám, annál több számjegyű, minél speciálisabb a szakterület, ezt nevezik ETO-számnak. Az ETO-számból képezik a könyv szakrendi jelét, kódszámát, pl: 913. Ha a könyvek a szakrendi jelük növekvő sorrendje alapján helyezkednek el, akkor a könyvek szakrend szerint rendezettek.
Cutter-szám vagy betűrendi jel egy betű és utána kétjegyű szám. A betű a szerző nevének vagy (ha ismeretlen) a mű címének a kezdőbetűje, a szám pedig a szerző sorszáma (az azonos betűvel kezdődő szerzői nevek között), pl. Arany János A76. A szabadpolcokon a könyvek sorrendjét a betűrendi jel határozza meg.
Raktári jelzet: szakrendi és betűrendi jel együtt
ISBN szám: a könyvek nemzetközi azonosító száma, minden könyvnél más. (Mo-n kiadott könyvek ISBN-száma 963-mal kezdődik.) Az ISSN szám jelöli a sorozatokat.
A katalógus
Minden könyvhöz tartozik egy katalóguscédula, mely bibliográfiai leírást tartalmaz a könyvről. A katalóguscédulákat különféle sorrendbe rendezhetjük, a rendezés a rendszavak alapján történik, melyeket piros aláhúzással jelölnek.
A bibliográfiai leírás a könyv azonosításához és visszakereséséhez szükséges minden fontos adatot tartalmazza, egyezményes sorrendben.
A katalógus a bibliográfiai leírások rendezett halmaza. Lehetővé teszi a könyvek azonosítását és visszakeresését a könyvtárban. Formáját tekintve a katalógus lehet cédulakatalógus, kötetkatalógus vagy elektronikus katalógus.
Keresés: ha a katalógusban megtaláltuk a keresett téma, illetve könyv katalóguscéduláját, annak a bal felső sarkában lévő raktári jelzete alapján kereshetjük meg a könyvet a könyvtárban, illetve kérhetjük a könyvtárostól.
A katalógusok fajtái
Betűrendes katalógus (leíró katalógus)
- Cím szerinti katalógus
- Szerzői katalógus
- Sorozati katalógus
- Szakkatalógus – az ETO-szám szerint rendezik sorba a katalóguscédulákat
- ETO-katalógus
- Tárgyszókatalógus
- Folyóirat-katalógus
- Audiovizuális katalógus
Elektronikus katalógus – katalógus, mint számítógépes adatbázis. Pl: MOKKA, OPAC
A rekordok tartalmazzák az egyes dokumentumok fontosabb adatait, ezek felelnek meg a bibliográfiai leírásoknak. Az elektronikus katalógusok sokkal „rugalmasabbak”, mint a hagyományos katalógusok, sokféle szempont szerint lekérdezhetők, rendezhetők. Egyszerű vagy részletes keresést végezhetünk benne.
A hagyományos könyvtárak elektronikus szolgáltatásai
Online digitális szolgáltatás (távolról vagy közvetlenül a könyvtárból igénybe vehető)
- könyvtárak webhelyein vagy elektronikus katalógusokban kereshetünk, egyszerre akár több könyvtárban is.
- internet egészén kereshetünk keresőgépekkel vagy tematikus keresővel, esetleg böngészhetünk az URL-ek között, használhatjuk az internet nyilvános adatbázisait.
- a talált dokumentumok személyes használatra általában letölthetők, illetve kinyomtathatók.
Offline digitális szolgáltatás
- digitális adathordozón meglévő adatbázisok, rendszerezett dokumentumok vagy programok használata.
- ezek lehetnek helyben használhatók vagy kölcsönözhetők is.
Az elektronikus könyvtár
Olyan könyvtár, amely kizárólag elektronikus dokumentumokat gyűjt, rendez, feltár (katalogizál), tárol és általában hálózaton (interneten) keresztül az olvasók rendelkezésére bocsát. Az elektronikus digitális online könyvtár anyagát a szolgáltató szerver(ek) tárolják, amely hálózatról közvetlenül elérhető, emberi beavatkozás nélkül.
Az elektronikus online könyvtárat gyakran virtuális könyvtárnak nevezik, mivel a dokumentumok digitális formában vannak jelen, és csak online módon érhetők el.
Biztonsági okokból célszerű, hogy legyen az elektronikus könyvtárnak egy offline része is, ahol a könyvtár anyaga digitális adathordozó(ko)n is megtalálható (esetleg kölcsönözhető is), lényegében függetlenül a hálózattól.
Elektronikus könyvtárak: MEK, Neumann-ház
